info@bekesmatrix.hu +36 (20) 9 351 683 bekesmatrix

Békés Retro - Megújult a 300 éves békési református templom


A békési református templom a magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet szép példája, és a település fontos történelmi emléke, így örvendetes, hogy időszerű felújítására a közelmúltban sor kerülhetett. A munkálatok az EMMI templomfelújítási programjának részeként, Czira Roland István tervei alapján zajlottak.

A békési református templom mai képe több építési fázisnak köszönhető, az épület története az 1700-as évek elejére vezethető vissza, ekkor kapott fatemplomot a gyülekezet. Az első kőtemplomot az 1730-as években emelték, ez azonban néhány évtized elteltével kicsinek bizonyult. A környék ugyanis a törökök idején szinte teljesen elnéptelenedett, az élet csak Mária Terézia uralkodása alatt kezdett visszatérni az elhagyott településekre, részben a királynő betelepítést támogató rendeleteinek következtében, részben természetes folyamatként. A lakosság, és vele a gyülekezet felduzzadása miatt a döntően református vallású Békés temploma az 1770-es évekre bővítésre szorult, a munkálatokat Stoller Antal aradi kőművesmester végezte.

Az 1770-es években természetesen még népszerű volt a barokk mozgalmas, burjánzó ága, de egyre több tért hódított magának a stílus késői, klasszicizáló változata is, mely egyfajta átmenetet képez a barokk és a klasszicizmus között. Nem lehet egyértelműen kimondani, hogy az előbbi a katolikus, az utóbbi pedig a protestáns építkezések kedvelt stílusa lett volna, hiszen minden felekezetnél találkozhatunk mindkettővel, de tény, hogy a református egyház puritán lelkületéhez jobban illik a klasszicizáló későbarokk visszafogottsága és szigorúsága, ezért számos református templom – főleg az Alföldön – ebben a stílusban épült. Ezek sorába illeszkedik Békés református temploma is, mely hosszanti – szakszóval élve longitudinális – elrendezésű, és középtornyos. (Református templom lévén lehetne centrális is, hiszen a református egyház templomai gyakran az istentiszteleten nagy szerepet játszó prédikáció helyéül szolgáló szószék köré rendeződnek, ám a korszakban a hosszanti elrendezés is megszokott volt.) A középtornyos elrendezés egyrészt a keskeny hosszház miatt kialakult keskeny főhomlokzatnak, másrészt a bécsi Udvari Építési Hivatal által kidolgozott, szintén középtornyos és longitudinális elrendezésű típusterveknek köszönhető, melyeknek hatása érződik a békési épületen is. (Ezek a típustervek is az ország török utáni benépesítéséhez kötődnek.)

A templom első komolyabb felújítása 1820-ban zajlott, amikor nem csak a tornyot és a karzatot renoválták, de a hosszházat is kiszélesítették, Czigler Antal tervei alapján, immár klasszicista stílusban. A klasszicizáló hatást erősítő, négy ión oszloppal alátámasztott timpanonnal koronázott portikusz az 1850-es években készült el. A portikusz mellett az épület legjellegzetesebb elemei a toronykörüljáró és a hagymakupola, ezek egy 1905-ben zajló felújítás alkalmával kerültek a templomra. Komolyabb beavatkozásra ezután csak az 1978-as földrengést követően volt szükség, ekkor ugyanis az épület szerkezete meggyengült, a problémát rejtett vasbetonszerkezet beépítésével sikerült orvosolni. Az 1980-ban befejeződött felújítás óta azonban az épület állapota erősen leromlott, így beavatkozásra volt szükség. 2017-ben a tornyot felújították, majd 2020-ban, a Békési Református Egyházközség megbízásából, Czira Roland István építész tervei alapján további munkákra is sor kerülhetett, melyek közül a tető héjazatának cseréje, illetve a tetőszerkezet javítása volt a legégetőbb. A faszerkezet, főleg a héjazat alatti deszkázat ugyanis a korábbi beázások következtében igen rossz állapotú és erősen gombafertőzött volt, valamint a tetőt borító azbesztpala sem volt kielégítő állapotban, így a deszkázat és a héjazat teljes cseréje mellett döntöttek, valamint a tetőszerkezetet is javították. Az azbesztpala helyére a PREFA által gyártott, alumíniumból készült fémlemezfedés került, mely 19. századnál korábbi műemlék épületek esetében szokatlan választás, hiszen fémlemez tetőfedést csak az 1800-as évek második felében kezdtek alkalmazni, mégis kiválóan harmonizál a templom klasszicizáló stílusával, és valószínűleg tartós és megbízható megoldást jelent majd.

A tetőhöz kapcsolódóan a zárt csapadékvízelvezetés, illetve az új, korszerű villámvédelmi rendszer kiépítése is megtörtént. A tető cseréje mellett a templom homlokzatait helyreállították, kijavították a szigetelés problémáit, és természetesen festettek is. (A torony esetében erre nem volt szükség, hiszen azt már 2017-ben felújították.) Hasonló munkálatok zajlottak a belső térben is, bár szerencsére itt kevesebb beavatkozásra volt szükség. Az épület képéhez szorosan hozzá tartozik az ahhoz vezető, illetve azt körülvevő járdák látványa is, ezeket szintén felújították. Az eddigi rossz állapotú, töredezett beton járdákat bontott téglára emlékeztető, ám szintén betonból készült, vörösesbarna térkőre cserélték, mely jól illeszkedik a műemléki környezet hangulatához. A hitközség tervei szerint a toronysisak faszerkezetét, a templom nyílászáróit, illetve az ajtók eredeti kőkereteit is restaurálják majd, ám a felújítás következő ütemére anyagi fedezet hiányában sajnos még várni kell. A legfontosabb munkálatokon azonban már így is túl van az épület, a helyreállítás szerencsére magas színvonalon zajlott. Nem csoda, hogy 2021-ben Czira Roland István a PREFA pályázatán II. helyezést érhetett el, hiszen a szűkös anyagi források ellenére a 300 éves épület visszakapta eredeti fényét.

Paár Eszter Szilvia írása az epiteszforum.hu oldalon jelent meg átvétele annak engedélyével történt. 

Felhasznált fotók: Nemzeti Digitális Archivum, Czira Roland István

Tervrajz fotója: Czira Roland István 

 


Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!