Bonnyai Sándor elhangzott méltatása:
Az idei évben egy olyan személy mellett tettük le a voksunkat, aki tevőlegesen Békésen éli mindennapjait, itt tevékenykedik, s akarva-akaratlan kinőtt már több határon átívelő mozgalom a szárnyai alól. A mozgalomhoz évről évre egyre több nagyváros csatlakozik – Debrecentől, Szombathelyig, Budapesttől Győrig, de megmozdultak a kanadaiak is és Németország is megszólítva érezte magát. A mozgalomhoz önként csatlakozó csoportok látják és érzékelik azt a szociális munkást, aki szíve és motorja az akcióknak, biztonságban tudják adományaikat és bíznak ebben az emberben. A mai napon kitüntetett csakis a nagybetűs EMBERt, a rászorulót látja, legyen ő érdemes vagy érdemtelen szegény; legyen ő objektíven rászoruló vagy csak szubjektíven megélt nehéz helyzetben lévő.
A Mentálhigiénés Egyesület Békési Mentálhigiénés házának vezetője 8 éve dolgozik a szervezetnél, ahol már a kezdetekben is karitatív beállítottságú, segítőkész szakembernek ismerték meg. Három lánytestvérével nőtt fel Békéscsabán; az Evangélikus Gimnáziumi éveit követően Szegeden végzett, mint szociális munkás; s hazajött. Haza, Békés megyébe, mert érezte, itt van hivatása, itt van szükség rá. A civil szférában kezdett el dolgozni, mert úgy érezte ez az a forma, ami a munkavilágában biztosít számára annyi rugalmasságot, hogy egyéni elhivatottságának is eleget tehet.
A 31 éves fiatalember a társadalmi összefogás facilitálásának olyan mestere, mely egész évben kitart. A társadalmi felelősségvállalás eltökélt képviselője. Ha kell több száz kilométert utazik 3-4 mázsa paprikaadománnyal, melyet jóérzésű vállalkozó ajánl fel télvíz idején. De nemcsak élelmiszer érkezik általa, minden évben magyar minőségi cipőcskék kerülnek a gyermekek lábára.
A Karácsonyi Angyalok vezetője gyakran tölti szabadidejét a szakellátásban élő gyerekekkel. Hisz benne, ha bízhatnak valakiben, ha gyökeret ereszthetnek valahol az biztonságot jelent a fiataloknak. Hisz benne, a reménység gyermekei a ma szegénysorsú gyermekei is, akik éppen úgy a jövő építői, mint a kevésbé nélkülözők. Ezért is fordít időt a szakellátásban élő gyerekekre, akiknek nemcsak a barátja, hanem már példaképe. Többször együtt festették, renoválták a lakásotthonokat; melyet mindig közös főzéssel zártak; palacsintát, gofrit sütöttek. A vidám alkalmak eredménye sok gyerek számára adott hitet.
S nem mehetünk el amellett, hogy a városban immár 7. éve minden nyáron megrendezésre kerülő Kortárstábor oszlopos tagja ő. A fiatalok évről évre visszavárják, érzékenysége, szakmai közvetlensége, realitása okán. Civil tevékenysége már határokon is átnyúlik. Rendszeres látogatója Böjte Csaba nagyszalontai gyermekotthonának, ahová adományokat visz és ottléte alatt sokat foglalkozik az árva gyerekekkel. Mindenre odafigyel, bár nem tudjuk hogyan van még erre kapacitása, a munkája és a családja, magánélete mellett. Párja hű társa és aktivitásának támogatója.
A mai kitüntetettünk (Bonnyai Sándor) hitvallása:
„A szeretet azért kaptuk, hogy megosszuk egymással. Megosszuk azokkal, akiknek erre a legnagyobb szüksége van.”
