Kíváncsi nagymamájának az aláírására? Talán e cikkben található listában megtalálja.
Anyai nagynéném ( Kiss Irén ) és férjének ( Bánfalvi Tibor ) a jóvoltából megőrződött egy A/3 méretű, 1935-ben készült Találkozási ív. 

A polgári leányiskolát elvégzők – mint a korban szokásos volt - utolsó iskolai napjaikon egy „szerződést” kötöttek, hogy 10 év múlva találkoznak.
Álljon itt az ív két oldala eredetiben! Láthatók a kerek 80 év okozta elváltozások és a leányok aláírása!

Mivel nehezen olvasható a kerek 80 esztendős szöveg, álljon itt átírva!

TALÁLKOZÁSI ÍV 1945-RE

TALÁLKOZUNK 1945-BEN

Íme elérkezett az idő, hogy a Sors elválasszon bennünket egymástól. Gondoljunk az együtt eltöltött boldog időkre! Mennyit fáradtunk a tudományok kimeríthetetlen mezején, míg elju­tottunk célunkhoz. „Alma mater”-ünket most itt hagyjuk, de nem örökre. Megbecsülhetetlen vétek volna örökre széttépni azokat a kötelékeket, melyek lelkünket most egymáshoz fűzik. Sok éven át együtt küzdöttünk, s az együttlét, a szeretet teljesen összeforrasztotta lelkünket. Nehéz és fájdalmas érzelmeket kelt bennünk a válás pillanata, de azért nem csüggedünk, hanem reménnyel telt szívvel lépünk az élet küzdő terére. Mi, akik az 1935. évben a békési polgári leányiskola IV. osztályát elvégeztük, elnöknek választjuk B. Szabó Annát, jegyzőnek Lipcsei Juliannát. Ők kötelesek a találkozás előkészítése érdekében a találkozás előtt egy hónappal – vagyis 1945. június első vasárnapján – a volt osztálytársak figyelmét a talál­ko­zás­ra felhívni, és az igazgató úrnak azt bejelenteni. Evégből köteles az elnök a jegyzővel – eset­leg levél útján is – értekezni. A találkozási ünnepélyre az igazgató úrnak és tanári karnak meghívását az elnökre, ennek akadályoztatása esetén a jegyzőre bízzuk. A találkozási idő és hely: 1945. július első vasárnapja, a békési polgári leányiskola IV. osztályának tanterme, ami­kor és ahol ünnepelni fogjuk a várt öröm-napot. Ha valamelyikőnk elhalálozna, erről az elnö­köt kell ér­te­síteni, ki azt a jegyzővel tudatja. A becsületérzés is úgy hozza magával, hogy mind­egyi­kőnk alá­írása is kötelezzen a találkozón való megjelenésre. Kívánjuk mindannyian, hogy balsors ne érjen bennünket, és teljes megelégedéssel, boldogan jelenjünk meg a kitűzött találkozási napon!

Isten velünk!

Békés, 1935. június 14.

Lipcsei Juliánna	B. Szabó Anna
jegyző	elnök
igazgató	özv. Hajnalné Bölöni Aranka osztályfőnök

 

AZ OSZTÁLYTÁRSAK   ( ábécé sorrendben a 38 polgári leányiskolás )

 

Asztalos Eszter		Lukács Juliánna
Baji Piroska		Máthé Irén
Baky Margit		Nagy Juliánna
Békefi Emília		Pocsai Eszter
Brankovics Anna		Polcz Johanna
Csikós Juliánna		Sal Rozina
Dán Eszter		Stibernik Róza
Durkó Anna		Szabados Eszter
Fábián Anna		Szabó Anna
Gellén Juliánna		Szabó Ilona
Hajnal Aranka		Szász Viktória
Hidvégi Erzsébet		Szilágyi Juliánna
Katona Piroska		Szőke Juliánna
Kirner Kornélia		Szücs Emma
Kiss Irén		Szűcs Éva
Kovács Ilona		Tassy Éva
Kruzics Piroska		Tokai Zsuzsánna
Lipcsei Juliánna		Vári Eszter
Lukács Anna		Vincze Irén

A következőkben felsorolom, kiről mi is jut eszembe. Az esetleg becsúszó hibákat nézzék el!

Kiss Irén férjét, Bánfalvi Ferencet ( 1917 – 2013 ) a testvérével együtt a Don kanyarba vezényelték. Mivel a posta távíró szolgálatánál dolgozott, a híradósokhoz, repülősökhöz került.  „…Horthy Pistával ( sic! ) voltam…, mikor lezuhant a kormányzóhelyettes, rohantunk földet hányni rá lapáttal…, de nem lehetett mit tenni…” A testvérével együtt túlélte a Don kanyart. Szívós volt a szervezete… 96 évet élt. Az előbbi tényeket csak 1990 után ismertem meg, azelőtt mélyen hallgatott róla. Megemlékeztem róla, mert megőrizte ezt a találkozási ívet.

1935-ben még nem volt készen az új polgári leányiskola, de hamarosan megnyílt a Rákóczi út 8. szám alatt.

 

Bölöni Aranka ( 1892 – 1946 ) tanítónő a sepsiszentgyörgyi tanítónőképző intézetben tanult. Házassága révén került be a híres békési Hajnal családba.. Az Interneten megtalálható iskolai értesítő szerint 8 korona jutalomban részesült 1909-ben „Az erdő madarai…” dolgozatáért.

Csak feltételezem, hogy névsorban szereplő Hajnal Aranka a leánya lehetett. Az 1945-re kitűzött találkozáson ott lehetett, 1946-ban hunyt el, de nem hiszem, hogy volt ilyen. A boci-Pullmann, meg az öltönyért sonka, közbiztonság nélküli stb. korszakban ilyen célból nem utaztak fiatal nők. Sírja a Rózsa temető ravatalozójához közel található.

 

Írják,…balsors ne érjen bennünket, és teljes megelégedéssel, boldogan jelenjünk meg a kitűzött találkozási napon…”

Ebből mi valósult meg? Micsoda 10 év volt ez! Sok balsors, kevés boldogság...

 

B. Szabó Anna „elnök” édesapja nem más mint B. Szabó István, az ismert kisgazda politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár, ládaszegező, államminiszter, börtönviselt ember. Przemysl erődrendszer kiéheztetése után 1915-ben orosz hadifogságba esett dr. Durkó Antalhoz hasonlóan. Egy 1945 utáni rendőri jelentésben olvasható, hogy vagyonát leányaira szétíratja, hogy elkerülje a kulák, burzsuj stb. besorolást.

A ’60-as évek közepén az egyik rokonommal mentünk a Liget bejáratának közelében. Ott találkoztunk egy jó kiállású, kalapos, bajuszos úrral, aki a rokon után nekem, gyereknek is kezet nyújtott. Majd eltávozta után a rokon hozzám fordult: nem tudhatod még, ki nyújtott neked kezet, de jól jegyezd meg ezt. Több évtized után is emlékszem B. Szabó István kéznyújtására, mint az előbbi sorok jelzik. Szegény B. Szabó István: leveleit figyelték, felbontották, kapcsolatban van-e Nagy Ferenccel, az emigráns politikustárssal; még a helyi presbitériumi tevékenységéről is jelentettek.

 

„Kortörténeti dokumentálás” céljából leírom, amit a Kirner Piroskával, Kiss Irénnel, Vári Eszterrel, Sal Rozinával kapcsolatban tudok.

Mivel a Kirner név ritka, valószínűsítem, hogy Kirner Piroska rokona A békési vásár
( Gyula, 1961 ) című dolgozat szerzőjének.

A Kirnerék kalapokkal foglalkoztak, vásárban, boltban is.
Hol volt Kirner néni boltja? A mostani Dübögővel szemben, a Rákóczi út és a Széchenyi tér sarkán volt egy fodrászat, ahol 60 éve még szombaton este is dolgoztak: hétfő volt a fodrászok szabadnapja. Majd mellette a Rákóczi úton sorakoztak a helyiségek. Egy kocsma, kisvasúti váróteremmel összevonva; Huppert, a haláltábort megjárt rövidáru kereskedő; Kirner néni, a kalapos, egy virágboltos, Paróczai bácsi, a rádióműszerész, majd a Kalina gumijavító. Kissé arrébb, egy lejárónál pedig Bussy Sándor szikvízgyáros, Daróczi cipész, Beliczay kereskedő, Kecskeméti cipész. Hégely zöldséges ( Datolya becenevét átvette az üzlete ) mellett volt Baji tv-rádió műszerész.

Hosszú ideig őriztem egy nagymamám kalapjából származó, ujjbegy méretű ruhaazonosító jelet: Kirner kalapos szöveggel.
Kiss Irén a Petőfi utca 50-ben nőtt fel. Ez a ház ma már nem létezik. A Cseresznye utca bővítése és buszöböl létesítése során részben, majd teljesen elbontották. Ebben a sarki házban sok minden váltotta egymást 100 év alatt: anyai nagyapám szatócsboltja, az egyik vő lakatosműhelye, hasznot nem hozó kerékpárkereskedése, nagy veszteséget felhalmozó nikkelező műhelye, borbélyüzlet. Az egészet államosították, majd a húzd meg – ereszd meg során a felét visszaadták az eredeti tulajdonosnak.
Vári Eszter dr. Kovács Imre ( 1899 – 1970 ) körzeti orvosnál ( a korszak Pinke bácsija ) volt hosszú ideig asszisztens.

Háza az 50. számtól nem messze található. A kapuja még romos állapotában sem akármi.

A mostani, Rákóczi út 8. szám alatti iskolával szemben , a Libazug utca sarkán volt egy egyemeletes szecessziós jellegű épület. Ez a Sal családé volt, és temetkezési cég volt benne.

Sal Rozina bizonyára ennek a családnak a tagja volt.

Remélem, néhány olvasó megtalálja rokonát a névsorban. A szerkesztőségen keresztül az aláírásokról fénymásolatot szívesen adok.