A szakmai anyag már rövid- és középtávon is reális, valamint megvalósítható megoldást kínál az aszályos helyzetekre. Az országgyűlési képviselő arról is tájékoztatta lapunkat, hogy miként segíti a kormányzat az aszály miatt nehéz helyzetbe került gazdákat.
Már hosszabb ideje gondolkodunk és dolgozunk annak előkészítésén, hogy miként lehetne hatékony öntözésfejlesztést kialakítani Békés megyében – fogalmazott a szakmai anyaggal kapcsolatban Dankó Béla. Ennek a célkitűzésnek a részeként készítették el vízügyi szakemberekkel közösen a már említett komplex öntözési tervet.
A képviselő elmondta, a kérdést teljességében, az egész megyére kiterjedően vizsgálták, illetve nem csak az öntözési rendszereket készítették elő, hanem kapcsolódó beruházásokat is.
– A tervben azt is átgondoltuk, hogy miként és honnan lehet Békés megyébe öntöző vizet hozni, és mit kell azért tenni, hogy ez megvalósulhasson – tette hozzá.
Dankó Béla Nagy István mellett Lázár János építési és beruházási miniszternek is átadta a dokumentumot.
Kitért arra, hogy az események több szálon futnak. Bányai Gábor országgyűlési képviselő, kormánybiztos kezdeményezésére elindult egy folyamat az Országgyűlés falain belül is, hogy még több figyelmet kapjon az öntözés fontossága és fejlesztése.
Múlt héten a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és Barkász Sándor, a Békés Drén Kft. ügyvezetője kezdeményezésére egy nagyszabású tanácskozást tartottak a megye öntözési kérdéseiről Gyulán, illetve Arad környékén. Egy összetett terv körvonalazódik.
Dankó Béla hangsúlyozta, az öntözési fejlesztések mellett a kormányzat törekszik az azonnali kárenyhítésre is. A Magyar Kormány és az Agrárminisztérium az aszályhelyzet alakulását folyamatosan nyomon követi. A legsúlyosabb és legkiterjedtebb aszálykárok Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád mellett Békés megyét érintik.
Az aszálykárok kezelése kapcsán a kormányzat számos rendszerszintű eszközt biztosít a termelői károk enyhítése érdekében, így a kárenyhítési rendszer, az aszálybiztosítások díjtámogatása vagy a krízisbiztosítási rendszer. A rendkívüli idei aszály következményei azonban a hagyományos, bevált eszközökkel nem kezelhető. Ezért állt fel az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs és hozott meg fontos döntéseket a mezőgazdasági termelők érdekében.
Az operatív törzs még július végi első ülésén öt intézkedésről döntött, amelyekre vonatkozóan a Magyar Közlönyben meg is jelentek az azokat megvalósító döntések és jogszabályok.
Eszerint biztosítják a hiteltörlesztési moratórium lehetőségét 2023 év végéig az arra rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára. Körültekintő mérlegelést követően az agrárvállalkozások maguk dönthetnek arról, hogy hitelfizetési kötelezettségeiket átmenetileg szüneteltetik-e, ha erre a gazdálkodási tevékenységük fenntartása és folytatása érdekében szükség van. Szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk a gazdálkodóknak, hogy kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel.
A gazdálkodók finanszírozási helyzetének javítása érdekében a mezőgazdasági aszálybiztosítások esetében a Kormány felgyorsítja és rugalmasabbá teszi a biztosítói kártérítési folyamatot azzal, hogy a kárbejelentéstől számított 14 napon belüli kárelőleg kifizetése került előírásra.
Megszületett és a szakma felé közölték annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, ami az aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget. A támogatási konstrukció kedvezményezettjei juh-, kecske- és szarvasmarha-tartók, a támogatás a takarmány szállításához szükséges kilométer alapján kerül elszámolásra a tervek szerint.
Az aszály okozta károk mérséklésére szolgál az öntözést kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására szánt 1,4 milliárd forintos többlettámogatás.
Az öntözni kívánó termelők a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket többször benyújthatják, a hatóság azokat automatikusan engedélyezi.
A hitelmoratóriumhoz és az aszálybiztosításhoz kapcsolódó jogszabályok már meg is jelentek, a részletekről érdemes az Agrárminisztérium honlapján tájékozódni.
A jogszabályok lehetőséget biztosítanak több elemi kár, köztük az aszály által sújtott területeken gazdálkodóknak kárenyhítésre.
Ez az úgynevezett Kárenyhítési rendszer, amibe a 10 hektáros szántóval, az 5 hektár szántóföldi zöldséggel, vagy az egy hektár, illetve afeletti ültetvénnyel rendelkező gazdáknak kötelezően be kell lépni, míg az ez alatti területtel rendelkezők önkéntes alapon lehetnek tagjai. Aki tagja az jogosult a kárenyhítésre. További feltétel, hogy szántóföld esetében hektáronként 1500 forint, míg zöldség és ültetvény esetében 4500 forint összeget fizesse be az alapba tárgyév szeptember 15-ig egy elkülönített számlára, és az állam még ennyit hozzá tesz. Az idei egy rendkívüli év, soha nem látott szárazság tombol, ennek következtében jóval meghaladja a kár az alapba befizetett összeget. Ezzel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter úgy nyilatkozott, hogy az alap felülről nyitott, vagyis bármennyi összeget hozzá tud rakni az állam.
Megyénkben folyamatos a kár felmérése. Kárbejelentések nagy részét a falugazdászok közreműködésével adják be a gazdálkodók, míg a kárfelmérést a kormányhivatal munkatársai végzik el. Az információk alapján a 6400-at is meghaladta a bejelentések száma, amire még nem volt példa.
A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a gazdák kárenyhítésére vonatkozó kérdésre elmondta, nehéz helyzetben az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák valamilyen mértékű kártalanításhoz jussanak.
Mindezeken felül a piaci biztosítással rendelkezők kárrendezése is folyik.
