1920. június 4-én súlyos csapás érte Magyarországot. A Trianonban aláírt békeszerződés értelmében az ország elvesztette területének több mint 2/3-át, lakosságának felét.

 Megemlékezésen beszédet mondott Mucsi András, Békés Város Önkormányzatának Humán és Szociális Bizottsági elnöke. Közreműködött Komlósi Katalin „Trianon szelleme” című verses zenés műsorral, valamint a Belencéres Néptáncegyüttes tagjai.

Megemlékezést a Békési Polgárőrség KHSZ tagjai biztosították.

Mucsi András megemlékező beszéde:

Tisztelt Trianonra emlékezők!

Tisztelt nemzeti összetartozást ünneplők!

János evangéliumában Márta, Lázár nővére fájdalmas szemrehányást tesz a későn érkező Jézusnak: Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. A gyász okozta sokkot, traumát mindenki másként dolgozza fel, de egy dolog közös a legtöbb emberben: mindenki az okokat és a magyarázatokat keresi. Ki hibázott? Talán ha szólt volna a szerettünk, hogy fáj neki, időben ment volna orvoshoz vagy segítséget hívtunk volna. Talán ha nem indul útnak, akkor nem történik meg a baj…

Igen, az ember válaszok után kutató lény, és életünk legnagyobb tragédiája, hogy tudjuk: véges élőlények vagyunk. A keresztyén hit diadalmasan beszél a halál utáni folytatásról, de az világi távozásunk fájdalmas sebeket hagy maga után. A fájdalmat, gyászt fel kell dolgozni, a megfelelő terápiát meg kell találni.

Tisztelt Békésiek!

Trianon a mi nagy kollektív gyászunk, olyan seb és lelki törés, fájdalom forrása, tragédia, amit nem tudtunk feldolgozni az elmúlt 103 évben. A Trianonhoz vezető utakat történészek és politikusok, társadalomtudósok és jogászok százai, ezrei kutatták, vitatták. A téma irodalma könyvtárakat tölt meg. Hogyan történhetett meg mindez? Miért pont velünk történt? Miért nem húztak igazságos határokat? Kérdésekből is további több százat lehetne feltenni és tettek is fel az elmúlt évszázad során.

Trianon kétség kívül egy hatalmas seb a magyar nép lelkén. Aki még nem volt magyar, nem tudja, hogy milyen a fájdalom. 1920. június 4-én Párizsban egy rendkívül tisztességtelen béketárgyalás vagy inkább színjáték, koncepciós per lezárásaként aláírtak egy olyan békeszerződést, amely hazánk területének kétharmadát elragadta. A magyarság olyan tragédiája ez, amelyet még az ország három részre szakításához sem lehet hasonlítani, hiszen a törökök legalább nem akarták elvenni a leigázott magyarság jogát a létezéshez, a nemzeti önazonossághoz. A Horthy-korszak külpolitikájának elsődleges célja a revízió, a trianoni határok felülvizsgálata volt. A húsz éves harc eredményt hozott, a tengelyhatalmak egy sok magyarlakta területet visszacsatoltak Magyarországhoz, de ennek keserű ára volt: a 4-5-6 éves magyar uralom 1944-ben elillant, a háború felfalt több százezer frontharcost, hadifoglyot, munkaszolgálatost, málenkij robotost, zsidót, civil háborús áldozatot.

A kommunizmus évtizedei alatt a határon túli magyarok kérdése tabu volt, a magyar kormány hallgatott, asszisztált, sunyi módon megalkudott. Isten mégis megtartotta a nemzetünket idegen uralom alatt is. Sok határon túli magyar az első adandó alkalommal viszont elmenekült szülőföldjéről, erre mi is jól emlékszünk a rendszerváltoztatás hajnaláról.

Tisztelt megemlékezők!

Azt gondolom, a jelen politikai helyzetben a legjobb döntés a magyar kormány részéről a határon túli magyarság melletti kiállás, a nemzeti összetartozás napjának és a kettős állampolgárságnak a törvénybe iktatása volt 2010-ben, a trianoni béke 90. évfordulóján. Megjegyzem, a történelmi feledés homálya fedi már, hogy azon a napon 55 baloldali képviselő nemmel szavazott a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényre 12 pedig tartózkodott. Talán senkit sem lep meg ez. A törvény egy mondatát szeretném idézni: Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének - a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló - szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.

A virtuális nemzetegyesítés a jelen körülmények között békés módon megtörténhetett, ebben segítségünkre volt az uniós tagság is. Azt gondolom, hogy a számos testvértelepülési és testvérmegyei kapcsolat is hozzájárul a láthatatlan, de nagyon is kézzel fogható szálak további erősítéséhez határokon innen és túl. Ebben próbál tenni városunk is, azzal, hogy testvértelepüléseink lettek Gyergyószentmiklós, Hegyközkovácsi és Magyarittabé.

A bibliai történetben szereplő Mártának és testvérének, Máriának frappáns választ adott Jézus, aki visszahozta az életbe a fivérüket, Lázárt. Van feltámadás, és lehetséges, hogy vesztes helyzetekből is győztesen álljunk fel. A mi feladatunk az, kedves emlékezők, hogy a nemzeti összetartozás érzését tartsuk fenn. A magyarság legbecsesebb kincsét, a magyar nyelvet ápoljuk, védjük. Megtanulom, megőrzöm, tanítom, továbbadom, a szüleim nyelvét elveszni nem hagyom.

Köszönöm a figyelmet!