A bizottság tagjai
2021. július 15-től Mucsi András képviselő tölti be a Békési Helyi Értéktár elnöki tisztségét. A bizottság tagjai Izsó Gábor, Kálmán Tibor, Varga István, Balog Gáborné, valamint tavaly ősztől Dávidné Gyarmati Zsuzsanna és Polgár Zoltán. A titkári feladatokat Kenyeres-Zsebics Emőke, valamint Serfecz Dávid látja el.
Üléseik
Május 26-án tartottak a 2022. évi első ülésüket, amelyen elfogadták a 2021. évi munkáról szóló beszámolót. Itt döntöttek a református templom orgonája és a református gimnázium könyvtárának ó állománya felvételéről a helyi értéktárba.
November 10-én tartott ülést a Békési Értéktár Bizottság, amelyen felvették a békési értékek közé Farkas Gyula életét és munkásságát, valamint a 120 éve Békési Gazdasági Ismétlő Iskolát. A magyar hungaricum mozgalom három szintű: helyben, megyei és országos szinten gyűjtik és rendszerezik, osztályozzák a magyar értékeket, hagyományokat. Ebbe Békés városa is bekapcsolódott, és nálunk is van helyi értéktár. A Békési Értéktár Bizottság ezen túl kérte a képviselő-testületet, hogy válassza be a tagjai közé Dávidné Gyarmati Zsuzsanna népi iparművészt, valamint Polgár Zoltán alpolgármestert, a bekesiertektar.hu honlap megalkotóját. Erre a novemberi képviselő-testületi ülésen sor is került.
November 10-én került bemutatásra a Békés Megyei Önkormányzat által megrendelt néhány, a helyi értékekről szóló kisfilm.
Új értékek az értéktárban
a.) Kulturális örökség - a Szegedi Kis István Református Gimnázium 1962. június 30-án, Polgár Lajos igazgató által lezárt, A - F jelzésű könyvek valamint a G - N jelzésű könyvek feliratú leltárkönyvben nyilvántartott ú.n. Tanári könyvtár kötetei; 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 11-13., II. emeleti könyvtári raktár; szakterületi kategória: nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi, természeti és közösségi érték. A gyűjtemény a gimnázium tanárainak kézikönyvtára, tartalmilag lefedi az összes tudományterületet. A XIX. század második felétől kezdve gyűjtötték a kiadványokat, vannak magyarországi nyomdákból és Nyugat-Európa nagy hírű egyetemvárosaiból is művek. Magas színvonalú tudásanyagot felölelő gyűjtemény, a környéken mindenképpen egyedülállónak tekinthető állomány; Az állományvédelmi szempontok mellett (egyes kötetek esetében jelentős állapotromlás figyelhető meg, restaurálásra szorul egyre több közülük, nem megfelelő számukra a raktár levegőjének por- és páratartalma) a gyűjtemény gyedülállósága is indokolja a lajstromba vételt.
b.) A református templom orgonája - Az orgona története: 1852: Papp Albert (Temesvár) orgonaépítővel kötött szerződést, de miután nem végzett jó munkát, a szerződést felbontotta a gyülekezet. Hosszú bírósági per után, 1863-tól új orgona építését határozta el az egyházközség. Az orgona-pályázatra Kiszel István, Komornyik Nándor és Sasko Martin adott be terveket. 1869-1872: Martin Sasko (Brezova) készítette 7600 forintért a kétmanuálos, mechanikus csúszkaládás hangszert (II/32). 1882: Martin Sasko javította, hangolta. 1900: Bakos Károly (Cegléd) tisztította, javította és hangolta. 1918: a homlokzati sípokat rekvirálták. 1920 körül pótolták a homlokzati sípokat. 1924: Szűts József (Békéscsaba) a billentyűzeteteket felújította, a fújtatókat két oldalra tette. 1927: Angster József és Fia Orgonagyár (Pécs) felújította a játékasztalt és javította. 1949: Angster József és Fia Orgonagyár (Pécs) javította. 1951: Novoth Lajos (Vác) javította. 1986: Tarnai Endre (Budapest) tisztította, javította és hangolta. 2003-tól Nagy Gyula (Békéscsaba) karbantartja az orgonát. Martin Sasko (1807-1893) műhelyének legnagyobb orgonáját a békési református templomába építette fel. Magyarország 2. legnagyobb orgonájaként tartják számon. Az elkészült hangszert 1872. április 28-án Zasskovszky Endre, az egri székesegyház karnagya vette át, és elismerően nyilatkozott a kiváló munkáról. Az orgonát romantikus hangzásvilág jellemzi. Sípsorai között több tölcséres változat is található. Sasko mixtúrái a hagyományos oktávrepetíció szerint készültek. Az orgonán nemcsak a manuálon, hanem a pedálon is található superoktáv-kopula. A regisztrálás megkönnyítésére csoport kapcsolót (lábkapcsoló) is épített Sasko az orgona bal oldalán lévő játszószekrénybe. Kár, hogy ebbe a legnagyobb orgonájába sem épített be redőnyművet, bár Angster József már 1869-től meghonosította azt Magyarországon. A hangszer közel eredeti állapotában maradt meg. Az öt nagy mezőből álló orgonahomlokzatban a kórus fölött lévő boltívnek megfelelően a középső sípmező a legmagasabb, a többi fokozatosan kisebbedik. A köztes kisebb mezők egyforma magasságúak. A homlokzatban 5, 6, 5, 6, 7, 6, 5, 6, 5 csoportokban állnak a horganysípok. Az orgona 40 regiszteres, melyből 32 a hangzó regiszter és 2846 síp található benne. A város zenei életében is nagy szerepet tölt be a hangszer. Az évenként megrendezésre kerülő Békés-tarhosi Zenei Napok keretében orgonahangverseny adnak rajta. A hangversenyt megelőző napokban, minden évben hangolás történik a hangszeren. A felmerülő kisebb-nagyobb javításokat, az egyházközség kántora végzi el.
c.) Farkas Gyula munkássága – a 120 éves Békési Gazdasági Ismétlő Iskola került be az értékek közé a Békési Városvédő és Szépítő Egyesület javaslatára. Békésen és térségében nagy hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, amely sokszor a megélhetés egyetlen forrása is volt. A XIX. század végén jött létre Békésen a Békési Ipariskola, amely 636. számú ipari iskola néven volt ismert évtizedekig, majd 2000-ben beolvadt a Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnáziumba. A vármegye 1901-ben olyan megállapítást tett, hogy Gyulán, Szarvason és Békésen szükséges lenne gazdasági ismétlő iskola felállítása, ezt 1902-ben a közgyűlés megerősítette, és Farkas Gyula személyében egy községi tanított állított a szervezés alatt álló intézmény élére. A tanító 1870-ben született, édesapja fakereskedő volt. Több országos szakmai szervezet tagja és vezetője, 12 éven át a békési képviselő-testület tagja volt, 26 éven át pedig a békési iskolaszék jegyzői feladatait is ellátta. 1952-ben hunyt el. A mezőgazdasági iskolát a város északi részén, a Maloméri zug szigetén tartották, itt épült fel a ma is álló épületegyüttes. Az intézmény 1922-38 között Önálló Gazdasági Népiskola, 1938-46 között Mezőgazdasági Népiskola, 1946-50 között Kertészeti Középiskola, majd 1950-62 között Mezőgazdasági Szakiskola nevet viselt. A nyolcvanas években Fehér Lajosról, 1995-ben Farkas Gyuláról nevezték el. 2011-2015 között Tisza Kálmán név alatt ismerhettük, majd az újabb fenntartóváltás és átszervezés után a Gál Ferenc Egyetem (akkor még Főiskola) része lett, annak technikuma, szakképző iskolája, gimnáziuma és kollégiuma.
Megjelenéseik
a.) Honlap – A www.bekesiertektar.hu honlap naprakészen tárja az érdeklődők elé a békési értékeket.
b.) Kisfilmek – A Békés Megyei Önkormányzat egy nyertes pályázat révén több száz, Békés megyei helyi értéket bemutató, 2-3 perces kifilmet forgat le a békéscsabai A-Team vállalkozással. A békési vonatkozású filmek forgatókönyveinek lektorálására Mucsi Andrást kérteé fel.
c.) Madzagfalvi Napok – A városi fesztiválon a szokásos nagy seregszemlében a kulturális központ aulájában ott volt az értéktárunk.
d.) Megyenap – Minden évben ott van Békés városa is a megyenapon. A munkatársaik elvitték a rendezvényre az értéktár anyagát is.
e.) Kamut – Augusztus 22-én Kamuton a falunapon volt kint a békési kulturális kft csapata, ahova elvitték az értéktárat bemutató anyagokat is.
f.) Nemzeti vágta – Október 1-2-án került sor a Nemzeti Vágtára Budapesten, ahol szintén megjelentek az értéktárral.
g.) A Szegedi Kis István Református Gimnázium, Technikum, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium 2023. évi iskolai Szegedi-napján áprilisban is a helyi értéktárhoz kapcsolódó játékos feladatokat kellett megoldani. A tesztet én állítottam össze, az osztályok ezen kívül nagyszerű tablókat készítettek a helyi értékekből, Békés városáról. Elmondhatják, hogy az iskolában 5-13. évfolyamos tanulói közül mindenki ismeri a városi értékeket, és járt a bekesiertektar.hu oldalon a feladatok megoldása kapcsán.
