Mucsi András szűkebb lakókörnyezete és önkormányzati választókerülete, Ibrány és Ó-Hatház történetének érdekes részleteit mutatja be új sorozatában, mely a közösségi oldalán és hírportálunkon is követhető lesz. Az első részben az Epreskertet ismerhetik meg jobban az olvasók.
Miért e területe neve Epreskert?
A fogalmat mindenki ismerni, de legalábbis aki errefele lakik, tud róla, csak éppen azt nem tudjuk, hogy mekkora a pontos kiterjedését.
Általában a Gagarin utca, Bartók utca, Epresköz környékét értjük alatta.
Tudni kell, hogy a török kor után a meglevő kettőhöz (Malomvég és Bánhida) három új városrész létesült a XVIII. században Békésen.
Mindegyiknek megvolt a maga temetője is.
A hatháziak a XVIII-XIX. században a mai Móricz-Szigetvári-Ág-Táncsics utca által határolt szabálytalan négyszögben levő temetőben helyezték végső nyugalomra a halottaikat.
Ez a temető a XX. század elején már nem működött. A huszas-harmincas években Békésen is selyemhernyó tenyésztéssel próbálkoztak, a temető helyén eperfákat ültettek, így kapta a temető területe az Epreskert nevet.
Ezt később a Nagykert egész déli részére kiterjesztették.
A selyemhernyótenyésztési projekt befuccsolt, a területet pedig beépítették 1945 után.
Így épült fel a volt temető helyén az epreskerti óvoda, amely nevében őrzi az ötlet emlékét. A kerteket felszámolták, és az 1960-as és 70-es években megkezdődött a környék beépítése házakkal.
