A Jantyik utca valaha Ibrány talán legfontosabb utcája volt. Eredetileg egy utcát alkotott Köröshát utca néven a Kispince utcával, 1903 óta a neves festő, Jantyik Mátyás nevét viseli. Sorozatomnak ebben a részében a Ligetről írok.
Ibrány városrész keleti részén, a Fehér és a Fekete-Körös összefolyása előtti szakasz hátságán létestült a Köröshát utca, amely a főtéri hídtól a hajdani vár romjaiig húzódott. Ezt a XIX. században vágták ketté, és lett önálló az utca.
Az utca elején állt egykor a börtön, amelyet a járási kormányhivatal kialakításakor bontottak le, és helyén parkoló áll. Mellette található a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ főépülete, ahol idősek napközije is működik. Szintén az utca elején találhatjuk meg Jantyik Mátyás és dr. Veress Endre szülőházát. Az utcában egykor neves értelmiségiek, gazdák éltek. Mondani sem kell, hogy Jantyik Mátyás országos hírű festő, bár Békésen mintha kevesebben ismernék. Dr. Veress Endre pedig történész, akiről még kevesebbet tudunk. 1868-ban Békésen született, de nem sokat élt itt. Bukarestben nevelkedett, majd Erdélyben élt. Trianon után Magyarországra költözött, ismert kutató, történész, több forrásgyűjtemény kiadója, román ügyi szakértő volt. Pécsett hunyt el. Méltatlanul elfeledték.
A békési községi elemi népiskola 1903-ban nyílt meg. Ugyan itt is volt vallásoktatás, de felekezetektől függetlenül működött, Békés nagyközség fenntartásában. Később 1. Számú Általános Iskola nevet viselte, ma pedig a Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája működik itt. Az 1980-as években nevelési központot álmodtak meg a Jantyik utca 21-25. szám alatti telekre. A hatalmas épületegyüttesben kapott helyet a kulturális központ és a főzőkonyha is. Az épülettömbtől délre fekvő házakat is lerombolták az 1990-es évek elején, és egyrészt 1993-ban felépítették a városi sportcsarnokot a Csíkos utcai részen, másrészt pedig a Jantyik utca felől egy nagy méretű grundot alakítottak ki.
Békés város második óvodája volt a ligeti óvoda, amely az utca északi sarkán épült fel 1889-ben. Érdekes, hogy 1842-ben már volt városi óvoda a mai Petőfi utcában. Az első óvópedagógus Ibrányban Dapsy Géza volt, akit egy hölgy váltott. Az ibrányi óvodában 1926-tól már két óvónéni dolgozott. 2022-ig az épületben hangos gyermekzsivaj volt, ekkor költözött át a református óvoda a Körös partjára.
A Jantyik utca két hídja a főtéri híd és az Erzsébet híd. A főtéri híd helyén már a középkorban is volt átkelőhely a Fehér-Körösön, hiszen itt haladt az országút Kecskemét és Kondoros felől Nagyvárad irányába. 1806-ban egy új fahíd elkészültéről van tudomásunk, 1827-ben viszont már egy téglából és kőből készült hidat létesítettek a Liget déli sarkánál. Akkoriban a Fehér-Körös még olyan széles volt, hogy a mai játszótér és a Gödör területén is víz hullámzott. 1904-ben kiszélesítették a hidat, mert a Békéscsaba-Vésztő keskeny nyomtávú vasútvonal rajta haladt keresztül. A mostani vasbeton híd 1964-ben épült meg. A hídnyílás szélessége 13 méter.
2006-ban a Körösök Völgye Natúrpark Kiemelten Közhasznú Egyesület, a ligeti pontonhíd helyére hidat terveztetett, melynek tervezői Bánfi Ádám statikus vezetőtervező és Latorczai Balázs statikustervező voltak. Az új Erzsébet-hidat végül 2007 május 15-én adták át a gyalogos és kerékpáros forgalomnak. A híd 14,3 méter hosszú és 2,25 méter széles. A híd a meglévő hidaktól eltérő szerkezettel épült. Az egyik hídfő, amelynél a két felfelé keskenyedő tartóoszlop került behelyezésre, elsőrendű szerepet tölt be. Ehhez rögzítették az acél tartószerkezeteket. A másik hídfő görgős szerkezettel készült, a hőtágulás jelensége miatt. A híd járófelülete fából van, a hídfők vasbeton szerkezettel készültek.
A Ligetben több fontos ember szobrát helyeztük el: Jantyik Mátyásét, Kecskeméti Gáborét, Petőfi Sándorét és Kodály Zoltánét. Itt egy olyan emlékművet létesített a város, amelyre neves sportvezetők és sportolók neveit vésték fel. Sportvezetőként beírta magát a halhatatlanok közé: dr. Harmati Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Hepp Ferenc sportdiplomata, a magyar kosárlabdázás atya, Gyöngyösi Elek testnevelő, edző, Kecskeméti Gábor testnevelő, edző, Szabó Ödön testnevelő, edző. Sportolóként fel van tüntetve Kecskeméti Gábor, Kocsár Mária kosárlabdázó, Pankotai Gábor világbajnok, Kurucz Csaba ökölvívó. Ugyancsak itt találjuk meg a Békési Torna Egylet (1892) székházát, amely egykor csónakház volt, ma pedig a Bagoly étteremnek ad otthont.
