Ezek az utcák Ibrány déli részén helyezkednek el.
A Fábián utca nevének eredete nem ismert. Azt tudjuk, hogy 1903-ban a képviselő-testület döntött a Fábián-híd megépítéséről. A kutatásaim szerint egy helyi lakosról nevezték el, aki az utcában lakott. A híd megépítése fontos volt amiatt, hogy a bánhidai és az ibrányi városrészt összekössék, hiszen a híd megépítése előtt csak a főtéri hídon keresztül lehetett közlekedni. A Fehér- és a Fekete-Körös egykori összefolyásánál egy olyan gátat építettek, amely összekötötte a Bánhida és Ibrány közötti viszonylag nagy távolságot, és becsatolták a Zugba (Szánthó Albert utca). Az összefolyás helyét feltöltötték, ma a bölcsőde és a református óvoda áll ott. A XX. század elején készült képeslapokon már látható a kis fesztávolságú, téglaburkolatú híd. 1964-ben épült meg a vasbetonból készült, 9 méter hosszú és 7 méter széles híd. 1971-ben kapott a híd és az utca aszfalt burkolatot.
A Kert utca valaha a városrész főutcája, valamint fő közlekedési útvonal volt azok számára, akik Mezőberény felé mentek. A XIX. századig nem a mai Kossuth utcán, hanem a mai Jantyik-Kert utca irányában haladt a forgalom. Az utca a nevét onnan kapta, hogy a vége Nagykert déli bejáratánál, az ún. kertkapunál volt. A kertkapu a Csíkos-patak partján, a Gagarin utca elején állt. Az utca kelet-nyugati irányban húzódik, követve a patak medrét. Akkoriban is kiterjedt kertségek vették körbe Békést, a Nagykert itt kezdődött és Bőfokig terjedt, nyugatról körbeölelve Ibrányt. A Kert utca neve a XIX. század közepén Kertoldal is volt.
A Kert utca talán legismertebb épülete az adventista imaház. A békési adventista misszió 1912-ben indult el, az imaházat 1922-ben vették birtokba, amely korábban egy öreg kocsma volt. Ennek megfelelően még valamikor a XIX. században épülhetett. Tíz éve teljes felújításon esett át. Joggal nevezhetjük a városrész egyik legszebb épületének.
