A tiszavirág a legnagyobb kérész Európában, akár 12 cm hosszú is lehet.

Egy nőstény 7-8000 db petét ejt a víz felszínére, ezek a fenékre süllyednek, itt kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák egyedfejlődése 3-4 évig is eltarthat.

Először a hímek jelennek meg, a nőstények később követik őket. A hímek másodpercek alatt megtermékenyítik őket, a nőstények a folyó közepén szórják el a petéiket. Ezt a násztáncot nevezte el a népnyelv tiszavirágzásnak.

• A rajzás körülbelül 10 napig tart és szakaszokra osztható, ez az előrajzás, a főrajzás és az utórajzás.

• A kérészek megjelenése általában minden évben június közepén várható, a rajzás a meleg, szélcsendes júniusi estéken a leglátványosabb. 

• Bár nem lehet pontosan megjósolni, de június 10. és 20. között szokott általában megtörténni, 17 és 18 óra között kezdődik, és 19.30 és 20.30 között fejeződik be.

• Csapadékos években a tiszavirágzás július első napjaira tolódhat, de volt olyan év is, amikor elmaradt.  

• A kérészek hal-, madár- és békafajok táplálékául szolgálnak.

• A tiszavirágzás a Tisza déli szakaszairól indul és a folyásiránnyal szemben halad a folyón felfelé. 

• A Tiszán kívül a Kőrösökön, a Berettyón és a Rábán is láthatóak kérészek.

• A tiszavirágzást 2020. május 22-én hungarikummá nyilvánították.