A beszámolóból, amelyet a képviselő-testület egyhangú igen szavazattal fogadott el júniusban, kiderült: a szeptember első hétvégéjén megrendezett vármegyenapon az értéktár is képviseltette magát.
A bizottság szakértője Nagy-Laczkó Balázs író, néprajzos, régész a Békési Kulturális Nonprofit Kft. munkatársa volt.
Az év során négyszer ülésezett az értéktár bizottság: kétszer nyáron és kétszer ősszel.
Júliusban a bizottság tagjai megtárgyalták Juhos János és Dávidné Gyarmati Zsuzsanna felterjesztéseit, és egyhangúan úgy döntöttek, hogy a Békési Belencéres Néptáncegyüttes, valamint a Békési Ipartestület is bekerül a Békési Értéktárba.
Szeptemberben több értéket vettek fel az értéktárba: Békés hídjait, a városháza épületét, a Nagyházat, a bérházat, a református, római katolikus, ortodox templomot, az első és második világháborús emlékművet, az 1848-as és 1956-os emlékhelyként szolgáló F.Szőke-féle szobrot a bíróság előtt, Bede László munkásságát, Kecskeméti Gábor relikviáit, a Királyok kapuját a Bandikafát, a Cimborafát, a ligeti tölgymatuzsálemet.
Novemberben arról döntöttek, hogy a helyi ortodox templomot, mint a hajdani Békés vármegyei görög élet emlékét felterjesztjük a vármegyei értéktárba. Nagy-Laczkó Balázs régész-néprajzos, a bizottság szakértője javaslatára fogadtuk el ezt a határozatot, aki azt emelte ki, hogy a XVIII. században nagy számú görög élt Békés vármegyében, akik nagyban hozzájárultak a térség polgárosodásához. Nagyrészt kereskedők voltak, ők építették a békési ortodox templomot is, amelyet később a román ortodoxia vett át a görögök távozása és beolvadása után. A templom vármegyei szinten egyedülálló értéket képvisel, jelenleg felújítás alatt áll.
Az értéktárban szereplő elemek leírása elolvasható a www.bekesiertektar.hu oldalon, valamint az áprilisban megjelent Mi békésiek című könyvben is – nyilatkozta kérdésünkre Mucsi András, az értéktár bizottság elnöke.
Kövesd a BékésMátrixot a
Facebook-on
a legfrissebb békési információkért!
