Nívós konferenciákon adott elő a békési történész


Megjelent: 2024 Október 28. ( Hétfő ) 18:15
Módosítva: 2024 Október 29. ( Kedd ) 08:00
Az elmúlt hetekben több országos történelmi jellegű konferencia előadója volt Mucsi András békési történelemtanár, aki többek között a református egyház történetét kutatja helyi és országos szinten.

Október 3-án Debrecenben a hittudományi egyetem (DRHE) adott otthont annak a konferenciának, amelynek előadói a debreceni református kollégium, valamint a hozza kapcsolódó személyiségek és iskolák történetét dolgozta fel. A békési kutató a helyi önálló gimnázium, a mai Szegedi Kis István Református Gimnázium 1861-es megalapításáról beszélt. Az iskola korábban is működött, de a szabadságharc leverése után megváltozó oktatáspolitikához alkalmazkodva szerkezeti reformokra volt szükség, és a jogszabályoknak megfelelve alapították meg 1861-ben az akkor modernnek számító középiskolát. Ebben oroszlánrésze volt Hajnal Ábel békési lelkésznek, a Békés-Bánáti Református Egyházmegye esperesének. A rendezvényen hazai és erdélyi-partiumi kutatók tárták a közönség elé kutatási eredményeiket a református iskolarendszer fejlődésével kapcsolatban.

Október 19-én a Református Pedagógiai Intézet (RPI) felkérésére egy országos vallástanár konferencián az egyháztörténet tanításának kérdéseiről tartott szekciót Mucsi András, ahol az ország minden részéből érkezett pedagógusokkal vitathatták meg a téma feldolgozásának nehézségeit, módszereit. Az előadó egyébként a 2025 tavaszán megjelenő, vallástanároknak írt szakmódszertani kézikönyv egyháztörténeti fejezetét is jegyzi.

Az október 24-én Budapesten tartott Hagyomány, Identitás, Történelem 2024 című konferencia helyszíne a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara volt. A rendezvényen számos Kárpát-medencei református kutató adott elő különböző témákban. Mucsi Andrást Karácson András és Balogh Mátyás békési lelkészek működésével kapcsolatos előadásra kérték fel. Karácson érdeme volt, hogy 1938-ban a helyi gimnázium felvette Szegedi Kis István nevét, Balogh Mátyás pedig az 1950-es évek elején a kommunista hatalommal szemben az egyházi ingatlanok védelméért harcolt. A másik „bűne” a hatalom szemében az volt, hogy az egyházközség presbitere volt a korszakban is az üldözött, vagyonából kiforgatott B. Szabó István volt kisgazdapárti országgyűlési képviselő, államminiszter. Sztálin halála után az egyik egyházi személy feljelentése nyomán az ÁVH 1953 márciusában letartóztatta, július 19-én, a másodfokú bírósági ítélet kihirdetése előtt egy nappal a váci börtönben belehalt a bántalmazásba. Az előadás anyaga nem csak konferenciakötetben jelenik meg, hanem a 2025-ös Békési Kalendáriumban is.

A békési kutató fontosnak nevezte, hogy országos konferenciákon beszéljünk értékeinkről, történetünkről, mert ezt senki más nem teszi meg helyettünk. Békés város történelme páratlanul gazdag, nagyon sok a feltárandó érték. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy lehetősége nyílt a kutatásai eredményeit megismertetni a kutatótársadalom jeles képviselőivel.


Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!