A KDNP Protestáns Mûhelye Békésen a közelmúltban Vácz István vezetése alatt alakult meg, célja a keresztyén álláspont megjelenítése bizonyos aktuális közéleti kérdésekben. Az elsõ kerekasztal-beszélgetés témája „Tudomány, hit, felelõsség” volt.
Dr.Horkay György debreceni önkormányzati képviselõ, református presbiter, fizikus elõadásában felvetette azt a kérdést, hogy a tudomány milyen mértékben áldás és átok az emberek számára. Példaként említette az atomenergia felhasználását, amelyet lehet békés célokra használni, de az emberek mégis atomfegyvert készítettek belõle elsõként. Ugyancsak kitért arra, hogy az ember fokozott mértékben használja fel a Föld rendelkezésre álló energiáit, ezzel teljes mértékben tönkretéve a környezetét. „Nem elsõsorban a tudomány és a technika veszélyes, hanem az önzés, a mások érdekeit semmibe vevõ magatartás. Nincsen többé mentsége a tudatlanságnak, az érzéketlenségnek, a közömbösségnek. Az emberiség gondját az egymásért áldozatot hozni tudó, az új életfeltételekhez alkalmazkodó, a XX-XXI. század tudományához erkölcsileg felnövekvõ ember, azaz az Ige szerint élõ ember tudja csak megoldani. Az istenhit és a tudomány tehát nem zárja ki egymást, hanem éppen ellenkezõleg: egymást feltételezi. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tudomány Isten nélkül lerombolhatja a világot. Bizony sokan úgy gondolják, hogy a harmadik évezred hitvalló vagy nem hitvalló módon de keresztyén lesz, vagy egyszerûen nem lesz.” – mondta az elõadó.
Merényi Zoltán, a Békési Baptista Gyülekezet lelkipásztora elõadásában azt elemezte, hogy míg korábban a hit és a tudomány korábban szerves egységet alkotott, a felvilágosodásnak nevezett idõszakban ezek szétváltak egymástól, és azóta az emberi történelemben folyamatosan istentelen ideológiák vannak jelen. Jelenleg posztmodern állapotban vagyunk, amelyben minden relatív, így a jó és a rossz teljesen viszonylagos. A kérdés az, hogy az ember képes-e visszatalálni arra az útra, amelyet Isten Igéje mutat számunkra? A Biblia tudományos voltáról a lelkész úgy fogalmazott, hogy a Szentírás nem tudományos könyv, hanem célja teológiai, azaz Isten akaratát ismerhetjük meg belõle. „Ha Isten ma adna üzenetet, akkor másként fogalmazna” – mondta. A hit és tudomány szétválása következményeként említette az emberi méltóság eltûnését, az emberi együttélés formáinak megváltozását, a házasság értékének leértékelést, valamint a homoszexualitás egyre nagyobb mértékû elfogadását.
A harmadik elõadó, dr.Pálmai Tamás utalt arra, hogy a KÉSZ 2001-es békési megalakulásakor hasonló témáról beszélgettek egy rendezvényen. A tudomány és teológia kapcsolatrendszerében teljes ellentét, egymás melletti elbeszélés és párbeszéd, integráció lehetõségei állnak fenn, õ az utóbbi mellett foglal állást. A vallásos embernél Isten a tudományos gondolkodás kezdete, a tudós számára a vége. Õ maga háziorvosként a holisztikus medicina mellett tette le voksát, amely a teljes embert akarja gyógyítani, nem csak a betegséget. Fontos a másik meghallgatása, a betegekre való odafigyelés. A hívõ ember sokkal könnyebben gyógyul meg, gyógyulásában sokat segít a hit, az ima. Olyan esetekben, ahol az orvostudomány széttárja a kezét, mûködésbe lép a hit. Sajnos meglehetõsen alacsony pl. a pszichológusok, a lelkek gyógyítói között a keresztények aránya, pedig fontos lenne. Megemlítette viszont ellenpéldaként, hogy létezik hazánkban keresztény orvosok egyesülete.
A beszélgetés végén lehetõség volt kérdések feltételére, eszmecserére.
Mucsi András

A fényképen balról jobbra: Dr.Pálmai Tamás, Mucsi András, dr.Horkay György, Vácz István, Merényi Zoltán.
Fotó: Szegfû Katalin (Békési Újság)