1930. október 12-én Békésen bontott zászlót és hirdetett programot a Független Kisgazdapárt. Békés mindig is büszke volt a protestáns és parasztpolgári hagyományaira, így nem csoda, hogy a Horthy-korszak kormánypárjává degradált, közép- és felsőosztálybeli elemekkel "feltöltött" Kisgazdapárttal szemben éppen Békésen indult új, igazi, a parasztságot képviselő Kisgazdapárt.
A párt nevében szereplő "független" jelző éppen arra utal, hogy ez a párt önálló erő, független a nevét Egységes Pártra változtató kormánypárttól. A huszas évek végén jelentkező gazdasági világválság különösen megviselte a magyar parasztságot, és emberek ezrei kerültek a nyomor mocsarába.
Az ő sorsukon is akart változtatni a Független Kisgazdapárt, amely 1943-től viselte a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nevet. A Békési Program nevet viselő dokumentum alapján álló párt a Horthy-korszak következetesen demokratikus, baloldali ereje volt, amelyben szövetséget kötött egymással a parasztság és a magyar vidék iránt elkötelezett értelmiség.
Mindenképpen meg kell emlékeznünk B.Szabó Istvánról, aki 1931-33 között Békés város bírája (polgármestere), majd 1939-47 között országgyűlési képviselője volt. Ő 1944-45-ben honvédelmi államtitkár, 1946-ban és 1956-ban államminiszter volt. A Kisgazdapárt 1944-47 között Magyarország vezető politikai ereje volt, és miniszterei révén részt vett az 1956-os forradalmi kormányban is.
Az államszocializmus éveinek "téli álma" után 1988-ban alakult újjá. 1990-92 és 1998-2002 között a Kisgazdapárt a polgári kormánykoalíciók tagja volt. A Torgyán-korszak szégyenletes belharccal és a 2002-es teljes bukással végződött. Sajnos azóta a történelmi Kisgazdapárt eltűnt a magyar politikából, bár a kisgazda értékeket felvállalja a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség.
Erre a fontos nyolcvan évvel korábbi eseményre emlékezünk ma, valamint szombaton egy ünnepség keretében a művelődési házban és a pártalapító B. Szabó István házánál.
