1509. július 10-én, pontosan 500 évvel ezelõtt látta meg a világot Jean Cauvin, vagy ahogy hazánkban ismerik, Kálvin János, akit sokan a református egyház megalapítójának tartanak. Habár ez valamilyen szinten igaz, de az állítás mégsem pontos, hiszen Kálvin nem alapított új egyházat, hanem csupán meg akarta reformálni a régit. Jómódú családból származott, és kezdetben buzgó katolikus volt, jogot tanult, majd teológiára ment. Az új, evangéliumi hitet megismerve menekülnie kellett Párizsból, ahol üldözte az állam a reformáció híveit. 1541-tõl Genfben élt és alkotott. Szigorúsága, munkabírása, Isten iránti odaadása messze földön ismert volt. Luther és Kálvin sosem találkozott, de tudtak egymásról. A francia a reformáció második nemzedékéhez tartozott, és nem volt Luther mellett még egy olyan ember, akinek olyan hatása lett volna a protestánsok ügyére, mint neki. Ezrek keresték fel Genfet egész Európából, vallási menekültek, diákok, tanulni vágyó utazók, és elvitték Európa nagy részébe a kálvini tanításokat. Hatása a 16.század közepén már Magyarországon is érezhetõ volt, ahol követõi magukat reformátusnak kezdték el nevezni.
A kálvinista Istenben hívõ és bízó ember, aki el tudja mondani, hogy „Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve”. A kálvinista hisz kiválasztottságában, üdvösségre elhivatottságában, és Isten iránti hálával, nagy szorgalommal végzi munkáját. Nem csak saját vagyonát gyarapítja, hanem a társadalomét is: a református országokban kezdettõl fogva százával épültek az iskolák, kórházak, menhelyek, egyéb középületek. A kálvini szellemtõl átjárt országok felvirágoztak, elég csak megnézni a szorgalmas hollandok, svájciak, angolok, amerikaiak példáját. De nem kell messzire mennünk: Békésen évszázadokig meghatározó volt a kálvinizmus, azaz a református vallás. Szorgalmas népünk hatalmas templomot, iskolákat, „fõgymnasiumot”, Bérházat, tágas paraszti portákat emelt, folyamatosan gazdagítva közösségét is. A református ember Bibliás ember: erejét Isten Igéjébõl meríti. Meggyõzõdésem, hogy népünk felemelkedésének záloga az újbóli Istenhez fordulás.
A kálvinizmus nem halott ügy, nagyonis él. Az Egyesült Államokban egy neves lap a 21.század elejének 10 vezetõ eszméje között emlegeti. Bár Európában fogynak a reformátusok, máshol soha nem tapasztalt növekedésnek lehetünk tanúi. Hadd utaljak csak Dél-Koreára vagy Nigériára, ahol milliók térnek meg ma is Istenhez, és csatlakoznak a kálvinista-református egyházakhoz.
Fontos, hogy megismerjük Kálvin János életét, munkásságát, mûveit. Ahogy a reformátorok mondták: Ad fontes! – Vissza a forrásokhoz!
Mucsi András