Pénteken este 19 órakor avatják fel a Történelmi Kettõs Keresztet Békésen!

A magyar címer elemeinek értelmezése szerint a kettõs kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát jelképezi. I. Istvántól (997-1038) kezdve III. Béláig (1172-1196) a magyar dénárokon, a körön, a koszorún, a „gyöngykörön” belüli kereszt fölött pontosan úgy van elhelyezve a szövegben lévõ egyenlõszárú „bizánci” kereszt, hogy csak a kör íve választja szét õket. I. Bélánál azonban már összeér a két kereszt, és nyilvánvalóvá válik a kereszt a kereszten ábrázolás szándékossága . Általában a heraldikusok abban megegyeznek, hogy a kettõs kereszt bizánci eredetû

A Nyugatrómai Birodalom megsemmisült. A helyébe lépõ frank, germán birodalmaknak -- a sok pogány, eretnekkel szemben -- elegendõ volt a római kereszt használata is. És akkor megjelennek a keleti kereszténységgel „megfertõzött” magyarok. István által a népre erõltetett római vallás köntöse alól azonban ki-kibukkan a nap, a föld, az õsi istenség jele, sõt III. Béla kapcsolatai révén a kettõskereszt is. Ugyanis a késõbb III. Béla néven trónra kerülõ Béla, mint másodszülött királyfi, a bizánci udvarba költözött a két ország szövetségének zálogaként. Õ lett a császár után a második ember. Pajzsára a kettõskeresztet festette, ezzel kívánta jelezni a bizánci uralkodóval való egyenrangúságát. (Itt a kereszt még lebegõ -- talapzat nélküli -- helyzetben van, és így -- pajzsba foglalva --rákerül késõbb a dénárjára is. Tehát ez a szimbólum az õ uralkodása alatt megjelenik a korabeli magyar pénzeken és pajzsokon, úgy 1190 körül.). Ez jól látszik az õt követõ II. András (1205-1235), párducos, kettõskeresztes pénzén. Testvére és elõdje Imre (1196-1204) nem alkalmazza pénzein a kettõskeresztet, de az arany nagypecsétjén látható országalmán itt tûnik fel elõször a kettõskereszt. III. Béla csillaggal és félholddal díszített érmén a kettõskereszt elrendezése még félreérthetetlenül a 12. századi kereszt a kereszten alakzatot veszi fel, és valamiféle talapzaton áll. Ennek azonban csak két „szirma” van, aminek a megfejtése a lancea regis-ben rejlik. III. Bélánál a hosszúszárú kereszt végei kiszélesednek, és inkább a mankós keresztre hasonlítanak, mint a felsõ, bizánci keresztre. Úgy tudjuk, hogy a ma használatos formában a hármas halom a kettõs kereszttel, Nagy Lajos idejében állandósult, így maradt fenn a mai napig. Ennek ellenére nem zárhatók ki azok a vélemények sem, amelyek szerint a magyarság „sztyeppérõl a sajátjaként hozta magával és nem kellett azt Bizáncból átvennie, hogy minden európai nemzet szimbólumrendszerében keverednek a mítoszok, a valóságelemek és a kulturális örökség elemei. Ezeket lebontani, konkrét eseményekhez, uralkodói döntésekhez kötni nem lehet.”