Az idei középszintű, angol érettségi feladatsora elég erősnek mondható, főleg egy olyan diák számára, aki mindössze heti 3 órában tanulja ezt az idegen nyelvet.

A szövegértés feladatsor könnyebb volt a többi részhez képest, hiszen volt olyan rész, ahol a kérdések megválaszolásához elegendő volt a cím elolvasása és megértése is. A diákoknak többek között egy Albrecht Dürer-anekdotát, egy különleges bélyegkollekcióról és egy autós bírságról szóló szöveget kellett értelmezniük. Az olvasott szövegérés feladatrészben a már megszokott feladattípusokkal szembesülhettek a tanulók.

Ugyanez sajnos nem mondható el a Hallott szövegértés feladatrészről, ahol egy új feladattípussal találkozhatunk, ami nem más, mint az adott mondatban egyetlen incorrect szó megtalálása, és kijavítása az adott hallott szöveg alapján. Ez a feladattípus teljesen új a mi tanulóink számára, hiszen ezt az érettségire készítő feladatgyűjtemény sem gyakoroltatja.

A nyelvhelyesség feladatrésznél a hiányzó szavakat kellett beírni az adott szövegbe. A hiányzó szavak nem voltak különösebben nehezek, sőt. Ezt követte a szóképzés, ahol voltak egyszerűbb, illetve nagyobb tudást igénylő megfejtések is. Végül egy hiányos szöveget kellett, előre nem megadott szavakkal kiegészíteni. Ennél a feladatnál is voltak kevesebb, illetve több tudást igénylő megoldások, így a gyengébb képességű tanulók is tudtak pontokat szerezni.

Az utolsó feladatrészben két levelet kellett a tanulóknak megírniuk. Mindkettő nagyon aktuális, a tanulók életkorának megfelelő témát érintett. Az elsőben egy hirdetés alapján kellett zeneórákra jelentkezni, míg a másodikban a számítógép hasznos illetve káros oldalával kapcsolatban kellett tanácsokat adni.

Összességében elmondható, hogy az idei írásbeli feladatsor nagyon is megfelelt a középszintű érettségi vizsga követelményeinek. Valóban a sokrétű, mindenre kiterjedő nyelvtudást mérte, de a kevés óraszámban, nagy létszámú csoportban tanuló diákok számára nehéznek bizonyult.

A cikk szerzője: Barlabásné Nagy Csilla

A Farkas Gyula Közoktatási Intézmény angol tanára

Ilyen volt az érettségi történelemből

Május 4-én szerdán volt a történelem érettségi közép- és emelt szinten. Városunkban a Farkas Gyula Közoktatási Intézményben négy, a református gimnáziumban két osztály érettségizett középszinten történelemből.
Az írásbeli érettségi két részből áll. A vizsgázóknak 45 pontért egy tesztet kell megoldani, és ugyancsak 45 pontért három esszét kell alkotni. Az egész feladatsor megoldására három óra áll rendelkezésre. A feladatokat az előre megadott követelményrendszer alapján jelölik ki. Bizonyos témakörök rendszeresen visszatérnek. Így idén is volt feladat a tesztben a tatárjárásról, a római építészet emlékeiről, illetve a harmadik világ gondjairól. A tesztfeladatok megoldását képek, adatsorok, térképek segítik. Ezen túl lehet használni az atlaszt is. Az egyik feladat a nyomásos és talajváltó földművelés jellemzőire kérdezett rá, a másik az ellenreformáció és a barokk korszakával kapcsolatban tett fel kérdést. Nehezebbnek bizonyult az USA alkotmányával kapcsolatban feltett kérdéssor, amely a törvényhozó és végrehajtó hatalommal, a hatalmi ágak megosztására kérdezett rá. Külön ismereteket igényelt az 1848-as áprilisi törvényekkel, valamint a holokauszttal kapcsolatos gyakorlat, hiszen itt történelmi kifejezéseket kellett tudni. Ismét terítékre került a kisebbségi magyarság XX. századi sorsa, valamint az emberi és állampolgári jogok témaköre.
Az érettségi második részében három szöveget kellett megalkotni a vizsgázóknak. Ebből egy az egyetemes történelemhez, kettő a magyarság történetéhez kapcsolódott. Ismét lehetett írni a nemzetiszocializmusról, de újszerű volt a gótikus stílus, mint téma. A magyar történelem kérdései: A reformáció kulturális hatásai, Mátyás király gazdaságpolitikája, az 1848-as 12 pont, a jobbágyfelszabadítás kérdése, a Kádár-korszak ellentmondásai, valamint a szocialista és 1989 utáni alkotmány összehasonlítása a rendszerváltás kapcsán. Ezekből kellett hármat kiválasztani kidolgozásra. A feladatok megoldását az atlasz mellett egy sor forrás segítette. Összességében elmondható, hogy a feladatsor kifejezetten könnyű volt, bukás csak nagyon szélsőséges esetben várható az írásbeli eredménye alapján. A feladatsor jórészt szövegértés volt, így a történelemben kevésbé járatos diákok is könnyen szerezhetnek kettest vagy hármast. Aki készült, és pl. korábbi érettségik alapján gyakorolt, megszerezheti a négyest vagy a jelest. Az érettségi szóbeli vizsgából áll, amelyen 60 pontot lehet összegyűjteni, így jön ki a 150 pont.

A cikk szerzője: Mucsi András

A Farkas Gyula Közoktatási Intézmény történelem - német szakos tanára