Zittauban jártunk

A pontosan egy évvel ezelõtti békési látogatáson a Szent Lázár Alapítvány is megismerte a kétoldalú kapcsolatot, és lévén, hogy a Zittau-i civil szervezet számos szociális és foglalkoztatási feladatot ellát, elsõsorban a fogyatékossággal és szenvedéllyel élõk között, a Szent Lázár Alapítvány pedig pszichiátriai betegeket foglalkoztat, a kapcsolat mindkét fél számára tanulságokat rejt.
A mostani látogatáson három személy a Szent Lázár Alapítványt képviselte, és Duma Konstantin intézményvezetõ vezetésével megtekintették a Zittau-i foglalkoztató mûhelyeket, amelyek a testileg és értelmükben akadályozottnak adnak álláslehetõséget egy olyan településen, ahol egyébként óriási mértékû a munkanélküliség. Az alapvetõ kézmûves tevékenységtõl a szakmunkáig sokféle lehetõség adott a különféle mûhelyekben sérültek munkáltatására. Sõt, szolgáltatásokat végeznek a város és a lakosság felé, például õk végzik a település köztereinek kertészei munkáit.
A küldöttség visszalátogatott Herrnhutba is, arra a szászországi településre, amelynek gimnáziumával, három évvel ezelõtt testvériskolai kapcsolat kiépítését kezdeményezte a békési gyülekezet fenntartásában álló Szegedi Kis István Gimnázium vezetése. Akkor elutasították a közeledést, fõleg amiatt, hogy a gimnázium csak kevéssel korábban indult be. Szabó Endréné igazgató, Katona Gyula vezetõ lelkipásztor, és Katonáné Nagy Andrea vallástanár örömmel láthatta, hogy az eltelt három év alatt jelentõs változás történt az Evangéliumi Testvérközösség Zinzendorf Gimnáziumában. Átvették az állami gimnázium épületét és diákjait, immár 5-12. évfolyamos osztályaik vannak, idén elõször érettségiztetnek is. A fiatal tantestület (a tanárok átlagéletkora 33 év!) újszerû pedagógiai eszközökkel és módszerekkel dolgozik, nagy teret engedve a diákok egyedi haladásának, diakóniai látásmódja formálódásának. A vallásoktatás kötelezõ, hiszen ez is egy keresztény szemléletû iskola – mesélte Katrin Filschke igazgatónõ. Ezúttal nyitottabbak voltak az együttmûködésre is. Van egy most induló projektjük, melynek célja a rendszerváltozáskor történt társadalmi, gazdasági és szemléleti változások feldolgozása, megértetése a gyerekekkel. Ebbe a projektbe a békési iskola bekapcsolódhatna. A végsõ cél nyári, az idegen nyelvben elmélyülést szolgáló cserediák-kapcsolatok kiépítése lehet.
E két fontos tárgyalás mellett, az ötnapos látogatás során további programokon ismerkedhettünk a térség sajátosságaival. Mivel Zittau Szászországban, a német-cseh-lengyel határon fekszik, kiváló kapcsolatot ápol a határon túli, hasonló nagyságú, közeli településekkel. A három határvárosnak: Zittau, Bogatynia, Hradek, az Európai Unió által is támogatott együttmûködése kulturális és szociális téren kiválónak mondható. Éppen látogatásunkkor rendezték meg a lengyelországi Bogatyniaban az évenkénti Hármashatár Ünnepet, amely az itt élõk közeledését hivatott segíteni kulturális fellépésekkel, kiállításokkal, játékokkal, a civil szervezetek bemutatkozásával. Az országhatár, Európának ezen részén szinte teljesen elvesztette jelentõségét.
Ellátogattunk Turowba is, ahol közel négyezer személyt foglalkoztató külszíni barnakõszén bánya, valamint erõmû mûködik. Az erõmû biztosítja Lengyelország éves energiaigényének 13 százalékát. A külszíni fejtést Európa legnagyobb nyílt sebének is tartják, legmélyebb pontja a szinttõl számított 250 méter mély. Várható kimerüléséig, 2040-ig, becslések szerint mintegy 40 millió tonna barnakõszenet nyernek ki.
Mucsi András önkormányzati képviselõ városirányítási kérdésekrõl eszmét cserélt dr. Rainer Harbarth-tal, Zittau alpolgármesterével, aki kezdettõl szívén viseli a békési-zittaui kapcsolatokat. Harbarth úr városnézõ körútra vitte küldöttségünket, és örömmel mutatta meg a közeli hetekben átadandó, frissen felújított, impozáns, ötszintes városi uszodájukat, amely egyébként a legrégebbi ilyen célra készült épület egész Németországban.
A látogatás végén ismét szomorúan búcsúztunk a tõlünk 870 kilométerre fekvõ, egyre szépülõ Zittau-i történelmi belvárostól, és az ismét nagyon kedves vendéglátóktól, a nõszövetség tagjaitól, továbbá az ott élõ, mezõberényi származású Wendler Erzsébettõl, akinek az egész baráti kapcsolat kiépítésének ötletét köszönhetjük.
A kétoldalú kapcsolat folytatását reméli és ígéri mindkét fél. Jövõre a németek érkeznek hozzánk, valamelyik tavaszi vagy õszi kulturális fesztivál idejére. Szegfû Katalin

A cikk a Békési Újságban jelenik meg hamarosan. A közlés jogát köszönjük a szerkesztõnek és szerzõnek!