Tisza Kálmán miniszterelnök nevét viselheti szeptembertől az FGYKI, a névcserével együtt az iskola arculata is megváltozik. Ki volt a névadó? Mucsi András, az FGYKI tanárának összeállítása:
Tisza Kálmán (1830-1902)
politikus, miniszterelnök, református presbiter, az MTA tagja
Tisza Kálmán Bihar megyei református magyar nemesi családban született Tisza Lakos és gróf Teleki Júlia negyedik gyermekeként. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazó volt, 1849-ben Debrecenben tartózkodott a forradalmi kormány szolgálatában. 1849-ben külföldre emigrált. Másfél év múlva hazatért, és mind a magyar alkotmányosság, valamint a református egyház szabadságának védelmezőjeként igen népszerűvé vált. 1861-ben képviselő lett, valamint az országgyűlés alelnöke. A Határozati Párt politikusa lett és ellenezte a kiegyezést. 1868-ban az új pártja, a Balközép Párt vezetőjeként kiadta a Bihari Pontokat, amelyben elutasította az Osztrák-Magyar Monarchia közös szerveit, és csak a perszonáluniót volt hajlandó elfogadni. Pártja 1875-ben egyesült a Deák-párttal, és létrehozták a Szabadelvű Pártot, amely három évtizeden keresztül volt kormánypárt. 1875-1890 között miniszterelnök volt.
Miniszterelnökként a stabil kormánypárt megteremtését tekintette céljának, ezt a mamelukoknak nevezett, abszolút lojális képviselők révén érte el. A nevéhez fűződik a dualista rendszer megerősítése, így létrehozták a közös Osztrák-Magyar Bankot. Immáron elfogadta a Monarchia létét. Támogatta a hármas szövetség létrehozását és Bosznia-Hercegovina megszállását.
Legfontosabb intézkedései:
a.) A megyerendszer reformja. Ennek során megszüntették a középkori eredetű autonómiákat (kun, jász, székely, szász, hajdú), a főispánok jogkörét kiterjesztették, a vármegyék közgyűlését cenzusos választójog alapján választották, és azokat már nem a nemesség alkotta. A vármegyei és törvényhatósági jogú városi képviselők egy részét választották, másik részét a legtöbb adót fizetők adták.
b.) Létrehozta az Állami Számvevőszéket és az adóadminisztráció új formáját.
c.) Megalapította a csendőrséget és az államrendőrséget (ez utóbbi csak Budapesten).
d.) Megalkotta a büntető törvénykönyvet (Csemegi-kódex).
e.) Kiadták a Trefort Ágoston-féle iskolatörvényeket.
f.) Államosította a magánvasutakat, létrehozta a MÁV-ot.
g.) Adókedvezménnyel támogatta az ipart.
h.) Nemzetiségi politikáját a magyarosítás jellemezte.
Miután viszonya Ferenc Józseffel megromlott, az új állampolgársági törvényt ürügyül kihasználva lemondott. Az történt ugyanis, hogy Kossuth Lajost megfosztották a magyar állampolgárságtól, így Tisza nem kívánt többé miniszterelnökként dolgozni. Politikustársai csak "Generálisnak" nevezték.
Mucsi András
