Az egyházközség és a gimnázium képviselõinek ismételt németországi látogatására a Katona Gyula lelkipásztor által vezetett nyolcfõs békési delegáció Zittau-i kirándulása keretében került sor. Zittauban, ebben a szászországi határvárosban (a cseh-német-lengyel határvidéken), a Demokratikus Nõszövetség Nõ- és Családsegítõ Központjával van élõ kapcsolat, melyrõl e lapban is rendszeresen beszámolunk. A németek tavalyi látogatása után most (szeptember 9-14. között) nekünk volt meghívásunk oda.
A látogatás elsõ napján, a herrnhuti gimnáziumban eltöltött néhány óra arról gyõzte meg a békési felet, hogy az elmúlt években igen jelentõs fejlõdés történt az iskolában, fõleg ami a diákok létszámát illeti. Ez, valamint a már létezõ nemzetközi (fõleg csehországi) kapcsolatok folytán az igazgatónõ, Katrin Filschke, nem zárkózott el attól, hogy a békési gimnázium vezetésével közös projekteken kezdjenek el dolgozni. Az elsõ lépések már meg is történtek, lévén, hogy a mi gimnáziumunk igazgatónõje, Szabó Endréné, a helyszínen újra felajánlotta ezt.
Ezúttal már abba a gimnáziumi épületben került sor a tárgyalásra, amely korábban a kicsiny, alig ezerfõs szászországi település, Herrnhut állami gimnáziuma volt. Az épületet és a diákokat is „átvette” a testvérközösség, és immár maga mûködteti. 5-12. osztályos növendékeik vannak, összesen kétszázötven, akik a környezõ járásokból ingáznak.
A tanárok átlagéletkora 33 év, és ez a fiatal tantestület újszerû pedagógiai eszközökkel és módszerekkel dolgozik, nagy teret engedve a diákok egyedi haladásának, továbbá a fogyatékosok, hátrányos helyzetûek, idõsek iránti szolidaritást erõsítésének, azaz a diakóniai szemléletnek.
Az oktatásról számos érdekes adalékkal szolgált Katrin Filschke. Elmondta, hogy 90 perces tanórák vannak náluk, egy napon összesen három, és marad idõ – napközben – a házi feladatok megoldására, a felzárkóztatásra, és az egyéni nyelvtanulásra is. Részben a nagyobb diákok „tanítják” ilyen munkafoglalkozásokon a kisebbeket. A diákok saját, nagyobb lélegzetû, akár az egész tanévet átölelõ projekteket dolgozhatnak ki, melyekbõl mindig sokat tanulnak. A kilencedik osztálytól szakirányt választanak: gazdaság, etika, diakónia.
Az evangélikus vallásoktatás kötelezõ, hiszen ez is egy keresztény szemléletû iskola – szögezte le az igazgatónõ. A tartományi elõírásoknak eleget téve, költségvetési támogatást is kapva gazdálkodnak. De jelentõs adományokat kapnak a világ számos pontján (öt kontinens 30 országában) elterjedt Evangéliumi Testvérközösségtõl is, melyet éppen ezen a településen alapított meg morva bevándorlókból 1727-ben Nikolaus Zinzendorf gróf, aki hosszú idõn át vezette is a lelki közösséget. Munkabírása rendkívüli volt: száznyolc könyvet és vagy kétezer vallásos éneket írt. Neki köszönhetjük az Útmutatót is, azt az évenkénti igeolvasási menetrendet, amelyet jelenleg több mint 50 nyelven, évente mintegy kétmillió példányban adnak el nyomtatott formában. Nálunk leginkább az evangélikus felekezet tagjai használják napi igeolvasásra.
Visszatérve a békési-herrnhuti iskolai együttmûködésre. Elhangzott, hogy van egy most induló projektjük, melynek célja a rendszerváltozáskor történt társadalmi, gazdasági és szemléleti változások feldolgozása, megértetése a gyerekekkel, aki akkor még nem is éltek, de a felnõttektõl gyakran hallanak róla, és rengeteg kérdõjel fogalmazódik meg bennük. Ebbe a projektbe a békési iskola bekapcsolódhatna, hiszen nálunk is hasonló folyamatok játszódtak le, mint az egykori NDK-ban. A részleteket késõbb egyeztetik.
A kapcsolatfelvétel végsõ célja persze cserediák hálózat kiépülése lehet, melynek értelmét a kortársak közötti idegen nyelveken való kommunikációban találhatjuk meg. Ehhez egy lépéssel a most szeptemberi találkozás alkalmával közelebb kerültek a felek, így látogatás eredményesnek minõsíthetõ.
Szegfû Katalin

Kép: A látogatás során megtekintettük Zinzendorf sírját és emlékmûvét is, valamint ellátogattunk a berthelsdorfi kastélyhoz, melyet a herrnhuti diákok saját kezûleg újítottak fel.- Sz.K.