Erdélyi Istvánnak

Sátoraljaújhelyen született, itt végezte el az általános és középiskolát, Debrecenben és Keszthelyen szerzett okleveles agrármérnöki illetve állattenyésztési agrármérnöki egyetemi diplomát.

Pályáját az Újkígyósi Tsz-ben kezdte, mint gyakornok, majd különbözõ beosztások után termelési fõmérnök volt 1990-ig. Két évet dolgozott a Szarvasi Dózsa Tsz-ben a vállalkozási fõágazat-vezetõjeként. 1992-tõl a szarvasi Gallicoop Zrt. vezérigazgatója, 2000-tõl elnök-vezérigazgatója. Erdélyi István az idén 20 éves Gallicoop Zrt.-ben végzett munkájával a pulykafeldolgozó ipar egyik kiemelkedõ alakja. Az általa irányított vállalat Kelet-Magyarország jelenlegi legnagyobb, zárt rendszerû pulykahús termelõ integrációjával rendelkezik. A vállalat saját maga végzi a pulykakeltetést és a felhizlalt pulykák feldolgozását, húskészítmény elõállítást és az így képzõdött termékek értékesítését. Irányítja és összefogja a feldolgozásra kerülõ pulyka törzstatását, nevelését és hizlalását. Közvetlenül, illetve az integráción keresztül közvetve, közel 1400 embernek ad munkát és így biztos megélhetést Szarvas városában és a környékbeli településeken. Irányítása alatt számos díjat nyertek termékeik - Foodapest sikerdíj és újdonságdíj, Magyar Minõség Háza díj, Magyar Termék Nagydíj. Nagy figyelmet fordítanak az egyenletesen jó minõségû termékek elõállítására, ezt ismerték el a Dél-alföldi Regionális minõségi díjjal és a Magyar Agrárgazdasági Minõség díjjal. Erdélyi István számos szakmai, társadalmi szervezet tagja.

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, elnöke a Pulykaszövetségnek, korábban 2006-ig a Baromfi Termék Tanács elnöke volt.

Az általa irányított vállalat a gazdasági válság okozta nehézségeket is jól leküzdötte, nagy hangsúlyt fektetve a minõségre és piacvédelemre.

Békés Megye Képviselõ-testülete a megye gazdaságáért a munkahelyek megõrzéséért és a minõségi magyar termékek elõállítása érdekében végzett munkájáért 2009-ben „ Békés Megyéért „ kitüntetést adományoz.

Dr. Kunkovács Lászlónak

Endrõdön született. Pályáját pedagógusként kezdte, fotótudósítója a Magyar Távirati Irodának, majd önálló alkotó. A vizuális antropológia elsõ elismert magyarországi kutatója, tiszteletbeli mûvészeti doktor.

A fényképezéssel történõ néprajzi gyûjtést emelte professzionális szintre. Fõbb kutatási területei a hagyományos halászat, pásztorkodás és az archaikus népi építészet. Békés megyében egyedülálló néprajzi fotóanyagot gyûjtött össze a Hármas-Körös és mellékfolyóin készített hagyományos halászatot bemutató sorozatában, kiemelkedõ a pásztorkodásról összeállított tematikus anyaga is.

Foglalkozott a népi építészet objektumainak fotón való megõrzésével, melynek eredményeként született meg a Tanyák, falvak, faluszélek címet viselõ kitûnõ, több mint hetven képbõl álló kiállítás. A hazai néprajzi anyag mellett hatalmas gyûjtést végzett az ázsiai pusztákon és Kínában is. Tizennyolc népnél járt hátizsákos tanulmányúton. Nem tárgyakat gyûjt, hanem élethelyzeteket fényképez.

Több mint százhúsz helyen mutatták be itthon és külföldön néprajzi és kultúrtörténeti témájú fotókiállításait- Élõ agrártörténet, Hagyományos halászat, Boldog szeretett falum, Pásztoremberek, Télkergetõk, Késesek, kovácsok, Varázs Dél- Szibéria, Bolgár busójárás címmel, hogy csak néhányat említsünk, de tematikus anyagai könyv formájában is megjelentek.

Tulajdonosa a Magyar Mûvészetért a Pro Natura, a Balogh Rudolf díjaknak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésnek, Gyomaendrõd Város díszpolgára.

Békés megye Képviselõ-testülete életútját, szakmai munkásságát, megyénk népszerûsítésért 2009-ben „Békés Megyéért” Kitüntetõ díjjal ismeri el.

Mihály Gábornak

az erdélyi Székelyhídon született. Gyermek és ifjúkorát Csanádapácán töltötte, a középiskolát az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdte. Az 1956-os forradalom leverése után a családnak költöznie kellett. Új otthonunk Rákospalota, itt fejezi be a gimnáziumot. Rajzolni, mintázni tanult, közben segédmunkásként dolgozott. A Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán Laborcz Ferenc, Mikus Sándor és Somogyi József tanítványaként 1974-ben kapott szobrászdiplomát. Személyes sorsa, alkotói útja dokumentálja: hivatását tudatosan választotta, minden személyes próbatételt vállalt, s megfelelt a kihívásoknak. A körülmények kényszere kerülõ utakat is megjáratott vele, de az áldozatvállalás elfogadása, a szorgalom az önön tehetségébe vetett hit, átsegítette minden akadályon, s ma már bizton állíthatjuk, hogy Mihály Gábor több évtizede számon tartott jelentõs mestere a kortárs magyar szobrászatnak.

Tulajdonosa az Állami Ifjúsági Nívódíjnak, a Gyermekekért Érdeméremnek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mûvészeti díjának a Csanádapácáért elismerésnek. 1979-ben nyerte el a Munkácsy- díjat.

Kõvel, bronzzal, rézlemezzel, fémmel és vassal dolgozik, köztéri és murális munkái a magyar történelem, és az olimpiai gondolat megismerését szolgálják.

Több alapítvány és díj létrehozója (M.S. mester díj, Aranyszarvas díj, Hamvas-fürt Bormûvészeti díj.) Köztéri szobrai díszítik többek között Kiskunhalas, Zánka, Budapest, Cegléd, Balatonalmádi, Salgótarján, Kocsér, Veszprém utcáit, tereit. 20 méteres plasztikája magasodik a Hungaroringen, az Õ alkotása az olimpiai emlékmû a Széchenyi rakparton. Alkotója a Kerékpározóknak, amely Lausanneban az Olimpiai Múzeum parkjának látványossága. Megyénkben látható például Vésztõ-Mágoron Szent László lovas szobra, Hegyesi János bronzportréja, Szent István díszkút Csorváson, Dohány termesztõ Csanádapácán, a Szent Korona emlékmû és Wass Albert portréja Szarvason.

A Veszprémi Kézilabda Club vezetése a nemrég meggyilkolt Marian Cozma emlékmûvének elkészítésével bízta meg, melynek makettje jelenleg is látható életmû kiállításán a Tihanyi Apátsági Múzeumban.

Békés Megye Képviselõ-testülete életútját, szakmai munkásságát, megyénk népszerûsítését 2009-ben „Békés Megyéért” Kitüntetõ Díjjal ismeri el.

Békés Megyei Gasztronómiai Team

az egyéni aranyérmes : - Ambrus Györgyöt és

- Prohászka Bélát

az egyéni ezüstérmes : - Tímár Attilát

az egyéni bronzérmes: - Horvát Ferencet

a bronzérmes csapat tagjait: Tímár Andrást

Balogh Lászlót

Nyári Jánost

Tímár Albint

Barna Ádámot

Somogyi Líviát

AZ erfurti szakácsolimpia a legrangosabb szakmai verseny a világon. Elõször Frankfurtban rendezték meg az ilyen szakmai vetélkedõt 1900-ban, melynek régóta hagyományos helyszíne a türingiai Erfurt. Ezt a leggazdagabb hagyományokkal rendelkezõ szakácsversenyt, show-t és szakmai találkozót négyévente rendezik. Húsz éve nem nyertek magyar szakácsok, most a regionális csapatok között induló Békés Megyei Gasztronómiai Team két arany, egy ezüst és két bronzérmet szerzett. A csapatoknak háromfogásos menüt kellett készíteniük körítéssel és desszerttel. Az értékelésen kiderült, hogy a zsûri a nagyon aprólékos, tiszta, de nem agyoncicomázott munkákat díjazta.

Békés megye egyik kitörési pontja lehet a turizmus fejlesztése. Természeti és épített örökségünk bemutatásán, gyógyító termálvíz- kincseink hasznosításán túl érdemes megkóstolni gasztronómiai különlegességeinket, - Rózsa Sándor pecsenyéjét, a csabai kolbászt, a Kíszelylevest, a gyomai halászlevet, kortyolgatni a hungarikumnak számító békési pálinkából. Békés megye önkormányzata ezért is támogatja minden évben a kiemelt gasztronómiai rendezvényeket, melyeket szakmai tanácsaikkal a szakácsolimpia résztvevõi is segítenek. Most ország-világ számára kiderült, hogy világhírû szakácsaink is vannak, akikre illetve „alkotásaikra „ most végre ráirányul a figyelem.