Miközben Isten a Bibliában világosan rámutat arra, hogy tilos az élõk és a holtak közötti határ átlépése, mindig is voltak halottidézõk, spiritiszták, valamint olyanok, akik csak heccbõl szellemeket idéznek. Eközben nem tudják, hogy milyen veszélyes szellemi hatalmakkal játszanak. Legfõbb ideje beszélni arról is, hogy a Halloween nem egy jópofa vicces ünnep, hanem a Sátán nagyon veszélyes mérge, amelyet a Nyugat-majmoló magyarok tömegei is átvesznek. Legfõbb ideje, hogy egyházi helyrõl is felhívjuk híveink figyelmét, hogy Halloween helyett, október 31-én, a Reformáció Ünnepén az élõ Istennek kell hálát adnunk. 1517. október 31-én ezen a napon tûzte ki 95 tételét a wittembergi vártemplom kapujára Martin Luther, ezzel elindítva a reformáció folyamatát. Ez a nap minden protestáns számára fontos, a hála alkalma. Éppen ezért szomorú, hogy a protestáns országokban is egyre inkább a Halloween-éji töklámpás fénye dominál.
De lássuk, hogy mirõl is szól ez az „ünnep”! A Halloween angol szó, az All Hallows Eve angol szóból ered, amelynek jelentése: Mindenszentek Elõestéje. A katolikus egyházban ugyan májusban volt eredetileg minden szent emléknapja, de a keresztyénség elterjedése a kelta világban változást hozott, mivel a kelták október 31-én ünnepelték Samhain, a kelta napisten ünnepét, de ez egyúttal egy halottak napja is volt. Több szokás is összekapcsolódott ezzel a nappal. A falu közössége hatalmas tüzet rakott, és a levágott állatok csontját dobta a tûzbe. Úgy tartották, hogy ezen az éjszakán megszûnik a holtak és az élõk közötti határvonal, és a szellemek visszajárnak a földre az élõket kísérteni. A ír kelták pl. a Kr.e. 2.században megpróbálták távol tartani maguktól a szellemeket, ezért emberáldozatot mutattak be Samhainnak. Többnyire gyermekekrõl volt szó, akiket kosarakban elevenen égettek el a napistenség tiszteletére. Ahol a család odaadta az egyik gyermekét, oda répa-vagy töklámpást állítottak az ajtó elé, ezzel „védve” a házat az ártó démonoktól. A 9. században IV.Gergely pápa november 1-jére helyezte át Mindenszentek ünnepét, ezzel új értelmet adva a keresztyén hitre kényszerített kelták ünnepének. Ennek ellenére a halottkultusz fennmaradt, igaz, nem emberáldozat formájában. Az írek a szokást magukkal vitték az Egyesült Államokba, ahol Halloween a hálaadás és Karácsony mellett a harmadik legfontosabb ünnep – sajnos. Ez nem is lenne olyan nagy baj, ha nem szivárgott volna vissza Európába. Október 31-én éjszaka beöltözött gyermekek járják a házakat, akik az egykori druidák (kelta papok) mintájára „áldozatot” (treat) kéregetnek a házakban. Ez többnyire édesség. Ha nem kapnak semmit, akkor megviccelik a lakót (trick). A töklámpás Amerikából származik, mivel Írországban fõként répából faragtak lámpást, de az USA-ban nagy mennyiségben állt rendelkezésre tök, így áttértek arra. A lámpás célja a gonosz szellemek elijesztése.
Mit mondjunk erre a szokásra, amely már városunkban is megjelent? Elõször is azt, hogy a Biblia szerint egyedül Istent illeti tisztelet, aki elutasít minden okkult és pogány praktikát. A bálványimádás és a sötétség cselekedeteiben való részvétel bûnt, és a bûn zsoldja a halál (Róm 6,23). Ebbõl is van azonban megtérés, de akkor meg kell szakítani a részvételt a démoni dolgokban. Jézus Krisztus a kereszten legyõzte a halál a sötétség, a pokol erõit (1Kor 15,55-57), és vele együtt mi is gyõzedelmeskedünk a Sátánon. Az Úr Jézus az út, az igazság és az élet, jó ha vele járjuk utunkat. Higgyünk az evangéliumnak: János evangéliuma 3,16!
Másrészt református keresztyénként kötelességünk arra utalni, hogy október 31. a reformáció emléknapja, áldott alkalom, hogy hálaadással megálljunk a történelmet is formáló Isten elõtt.
Használjuk ki mi is ezt a lehetõséget ebben az évben. Reformációi istentiszteletek Békésen: szombat negyed tíz és vasárnap öt óra a református templomban!