Zwingli egyszer? parasztok gyermekeként a svájci Toggenburgban látta meg a napvilágot. Az eszes fiúgyermeket a szül?k taníttatták. Latin nagybátyjától tanult, majd Basel és Bern kiváló iskoláiban végezte tanulmányait. Habár 14 évesen domonkos szerzetes szeretett volna lenni, szülei ezt nem engedték, inkább elküldték Bécsbe tanulni, ahol elvégezte az egyetemet. Teológiát is tanult, pappá szentelték, és Glarus prédikátora lett. Több hadjáratban is részt vett, és lelkes svájci hazafi ('Eidgenosse') vált bel?le.
1519-ben a zürichi Grössmünster templom papjának hívták meg, és még ugyanabban az évben túlélt egy pestisjárványt, amely elvitte Zürich lakosságának negyedét. Ez is meger?sítette abban a hitében, hogy egyedült Isten kegyelme menti meg az embert. Zwingli szakított a római hagyománnyal, és vasárnaponként nem az el?írt textusokról prédikált, hanem elkezdte a Máté evangéliumát magyarázni. Emellett 1522-ben megszegte a katolikus böjti el?írásokat is. A pápa eltiltotta a prédikálástól, és felszólította Zürich tanácsát, hogy utasítsák ki papjukat. Zwingli 67 pontban foglalta össze tanításait, amelyeket egy hitvitán meg is védett. A városi tanács Zwingli mellé állt, és átvette a püspöki funkciókat, azaz a városi egyházközségek irányítását. 1525-ben megszüntették a misét, a képtiszteletet, valamint minden olyan katolikus gyakorlatot, amelyet a teológus 'írásellenesnek', azaz a Biblia tanításával ellentétesnek tartott. Német nyelven folyt az istentisztelet, és a Bibliának nagy szerep jutott. Zwingli német fordítást is készített a Szentírásról.
A reformáció bevezetése szakítást jelentett a katolikus egyházzal. A képrombolási mozgalom során sok értékes m?tárgy is megsemmisült. Svájc kantonjainak nagy része a reformáció mellé állt, de a bels?-svájci kantonok megmaradtak katolikusnak. A két tábor közötti feszültség egyre n?tt.
1529-ben Marburgban találkozott Lutherrel is, akivel ugyan a legtöbb kérdésben egyetértettek, de az úrvacsora kérdése törést hozott kettejük között: Luther vallotta Jézus testi jelenlétét az úrvacsorában, míg Zwingli szerint az úrvacsora nem egyéb egy emlékünnepnél. A református és lutheránus egyházak közötti szakadás a mai napig fennáll.
1529-ben kitört a vallási alapú svájci polgárháború, amelyben Ulrich Zwingli is részt vett. 1531-ben mint katona esett el Kappel kolostora mellett. Holttestét a katolikus hadsereg megtalálta, felnégyelte és elégette.
Zwingli szelleme a mai napig él a református egyházakban.