Fehér Csabának hívnak, 45 éves református lelkipásztor vagyok. Debrecenben születtem, az iskoláimat is ott végeztem. 18 éves koromban jutottam hitre egy debreceni református közösségben. Nem sokkal később egészen bizonyossá lettem abban is, hogy Isten a lelkipásztori szolgálatra választott ki, így – feladva tanári álmaimat – felvételi kérelmet nyújtottam be a Debreceni Református Teológiai Akadémiára. 1995-ben végeztem, de 1991-től már teológus hallgatóként a Kesznyéteni (Borsod) gyülekezetben szolgáltam, ahol később megválasztott lelkipásztor is lettem. Gyülekezetünkben a lelki megújulás munkálása mellett renováltunk templomot, Gyülekezeti Házat, és építettünk egy modern, új parókiát is. A leghálásabb mégis a hívek hitbeli erősödéséért, és sok – addig Istentől távol élő ember – hitre jutásáért vagyok, akikkel aztán vált-vállhoz vetve építettük tovább a gyülekezetet. 2002-ben egy egészen új lehetőség adódott, amikor Isten a tábori lelkészi szolgálat felé nyitott ajtót számomra. Újra Debrecenbe, a szülővárosomba kerültem, az MH5. Bocskai István Könnyűlövész Dandárhoz. A majd’ 5 éves szolgálatom alatt több katonai kiképzésen és gyakorlaton is részt vehettem, kétszer pedig a koszovói békefenntartói misszióban is szolgáltam, ahol 6-6 hónapot töltöttem el a magyar katonai csapattal. Ez idő alatt, szintén a tábori lelkészettel kapcsolatos feladatként, részt vettem egy 4 hónapos kiképzésen Kanadában is. A seregtől parancsnoki dicsérettel távoztam, s szívemben mély hálával, nagyon szép emlékekkel és kivételes tapasztalatokkal vonultam tartalékos állományba. 2007-től a Debreceni Családsegítő és Gyermekjóléti Központ családgondozójaként előbb szociálisan hátrányos helyzetű felnőttekkel, majd főként veszélyeztetett, viselkedésproblémás gyermekekkel, fiatalokkal foglalkoztam. 2010. decemberben jelentkeztem a Békési Református Egyházközség által kiírt pályázatára, amit – Istennek legyen hála – elnyerhettem, így ez év februárjától már itt végzem a lelkipásztori szolgálatokat. Örömmel jöttem Békésre, szeretném - és ezért imádkozom is -, hogy mind a gyülekezetnek, mind pedig a városnak méltó tagja, szolgálója lehessek.
