A békési Petrovszki Attilával beszélgetek, aki az MMA szabályrendszerén alapuló küzdősportban az ország egyik meghatározó alakja.
Kezdjük azzal, mi is az az MMA!?
Az MMA Mixed Martial Arts (kevert harcművészet) származása a mai napig vitatott. Az orosz katonák körében ugyanolyan népszerű volt ez a sport, mint Amerikában a küzdősportokat űzők között. A neve is jól tükrözi, hogy az MMA a legkomplexebb küzdősport. Az álló küzdelemnek ugyanolyan nagy szerepe van, mint a földharcnak. A szabályok lehetővé teszik, hogy a földön is lehet ütések és rúgások különböző formáit alkalmazni fejre és testre egyaránt, illetve a térd és könyök használata is szabályos ellentétben más álló küzdelmekkel (pl:ökölvívás, thai boksz, K1).
Továbbá dobások, feszítések és fojtások is megengedettek illetve a bíró nem "számolja meg" az embert, ha az ütés "átmegy" rajta, így a küzdelem feladásig vagy kiütésig tart, tehát, ha az ember a földre zuhan egy ütéstől, az nem jelenti azt, hogy a küzdelem véget ért. Míg más küzdősportokban a 10 unciás kesztyűt és esetenként más védőfelszerelést használnak, az MMA-ban kiskesztyűt használnak, ami nem sokat véd, és a mérete miatt kockázatos az ütésekbe beleállni, mert azok gyakorlatilag ellenállás nélkül hatolhatnak át a védelmen. Az MMA küzdelmekre többnyire jellemző, hogy az ütközetek idő előtt véget érnek.
Nem csak ebben az ágazatban küzdöttél régebben?
Gyermekként ismerkedtem meg a küzdősporttal (ökölvívás, thai boksz), majd az erősportok kezdtek el érdekelni. -110 és +110kg-ban versenyeztem és értem el eredményeket erőemelésben. 2008-ban a WPC-WPO (professzionális) magyar bajnok lettem, majd egy év múlva egy súlycsoporttal feljebb a dobogó harmadik fokán állhattam, ami akkor többet jelentett számomra, mint a magyar bajnoki cím, mert az ország legjobb erőemelőivel és erős embereivel küzdhettem meg. A profi EB-re készülve sajnos már olyan ízületi problémáim voltak, hogy a gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók se hatottak, így jött a műtét és azt követően a hidegzuhany, miszerint abba kell hagynom az erősportot.
Lelkileg nehéz voltmindezt feldolgozni, de a műtét után nem sokkal már futottam, úsztam, kerékpároztam, majd hobbi szinten újra bokszkesztyűt húztam. Dolog György barátommal edzések végén egyre többet gyakoroltam a földharcot, ami akkor magával ragadott, majd a bokszkesztyűt, kiskesztyűre cseréltem, és már céltudatosan elkezdődtek az MMA edzések Kiss Károly barátom segítségével. Ő azon kevés edzők közé tartozik, akik nemcsak az állóharc vagy a földharc valamelyikében jártasak, hanem mindkettőt jól ismerik, így edzőm a lehető legjobb szakmai hátteret biztosítja számomra.
Milyen eredményeid vannak új sportágadban?
11-1 a jelenlegi mérlegem. Győzelmet egyaránt szereztem állva és földön is. Moldáviában szenvedtem el egy pontozásos vereséget egy többszörös júdó és sambo bajnok ellen, aki mesterien kivitelezett dobásokkal vitt le több alkalommal a földre, de az előnyös helyzeteket nem tudta kihasználni. Egy leszorításából szabadulva felültem a hátára, és mielőtt egy hátsófojtást el tudtam volna adni rajta, idő előtt lekongatták az első menetet. A bírók a második menetben is egy számomra kedvező helyzetben megmentették a harcost a vereségtől. A mérkőzésvezető extra menetet rendelt el, de a versenyszervező ezt felülbírálva a hazai harcost hirdettette ki győztesnek.
A gála után a versenyszervező az ellenfelemmel együtt átjött az öltözőmbe és kérték, hogy fogadjam el az aranyérmet, mondván, azt a hazai harcos nem érdemelte meg, de ennek a hazai közönség előtt így kellett történnie. A múlt héten október 23-án meghívást kaptam egy pénzdíjas romániai 4-es MMA tornára, amit +85kg-banhirdettek meg.
A torna legnagyobb súlyú harcosával sorsoltak össze, akit 120kg-mal mértek be. Kezdő belső combossal indítottam, amely után sikerült egy bal csapottal padlóznom ellenfelemet 15 másodpercen belül. A döntőt egy jó júdó alapokkal és csiszolt kick-boksz tudással rendelkező harcossal vívtam. Az első menet kőkemény állóharccal indult, majd ellenfelem a földre vitt, és oldalsó kontrollból indította meg az ütés áradatot a fejemre. Nem éreztem magam veszélyben, mert biztos voltam magamban és tudtam, hogy a kellő pillanatot kivárva, át tudom borítani ellenfelemet.
Miután ez megtörtént, az első menet végig a földön zajlott. A második menetben álló küzdelemben sikerült ellenfelemet padlóra küldeni, ahol még néhány ütést rámértem a fejére. Megtiszteltetés volt számomra ezen a gálán harcolni, dicsőséget szerezve nemzetemnek, mert mindvégig motivációként ott lebeget előttem az ’56-os ifjak dicső tette, miként a túlerővel szembe szállva "csupán" akarattal és tiszta szívvel harcoltak a vörös pestis ellen.
A békési gálán is főszerephez jutottál.Igen, és ezúton szeretném megköszönni azoknak a biztatását, akik mellettem álltak és hittek bennem. Nagyon fontos ez számomra! A mérkőzés előtt rövid idővel vált véglegessé, hogy az ellen a román harcos ellen küzdhetek, aki ellen Rácz Dénes barátom, a tavalyi békési gálán diadalmaskodott. Akkor nagyon sok "kritikus" azzal érvelt, hogy "Na jó, Dénes K1-ben győzött, de MMA-ban semmi esélye nem lett volna!"
Rendkívüli módon motivált a felkészülés alatt, hogy egy olyan harcos ellen kell küzdenem, akitől még a hazai közönség is győzelmet várt. Sajnos egy edzés alkalmával olyan bokasérülést szenvedtem, amely gátolt a 100%-os felkészülésben és megvolt a kockázata annak, hogy a mérkőzésen ez hátráltatni fog. A sors máshogy rendelte, hiszen a kezdő ütésváltásokat követően ellenfelem a földre akart vinni, de még a dobással egy időben befogtam guillotine-ba, ezzel rövid időn belül feladásra kényszerítettem.
Mik a további terveid?
A klub, amelyhez tartoztam, az ország legjobb harcosait összegyűjtve, néhány hónappalezelőtt darabjaira hullott, ebből adódóan kilátástalanná vált mindannyiunk sorsa. Kovács Attila, a hazai MMA sport hajtómotorja ezek után felajánlotta, hogy szívesen szervez nekem külföldi meccseket. Ennek eredménye, hogy rövid időn belül Hollandiából, Észtországból, Svédországból és Finnországból is kaptam meghívásokat.
Néhány nappal ezelőtt felkérést kaptam a minden évben megrendezésre kerülő szentesi gálára, amelyet a Sport 1 TV csatorna közvetít. Kovács Szabolcstól, a debreceni Pitbull MMA klub vezetőjétől is kaptam ígéretet, hogy a december 17-án, Debrecenben megrendezendő MMA gálán revansot vehetek a moldáv Drucioc Gheorghe ellen.Küzdelmeim alatt mindent megteszek azért, hogy a szorítóban 100% felett teljesítsek, a barátaim, edzőim, menedzserek bizalmát ne veszítsem el, hiszen a harcban meghalni lehet, de elfáradni soha! Ha a mérkőzés után nem az én kezemet emelik a magasba, akkor se dől össze a világ, a legfontosabb, hogy dicsőséggel és odaadással harcoljak.
Ez az igazi győzelem!Van e üzeneted azoknak a fiataloknak, akik még kezdők ebben a sportágban?Mindenképpen fontos megfogadniuk a rutinos edzők és versenyzők tanácsait. Az edzőteremben egyfajta sorsközösséget alkotunk, ahol a szakmai felkészülés mellett nagyon fontos az önzetlenség és az odaadás. A befektetett munkának csak akkor lesz eredménye, ha az ember képes önmaga határait, tűrőképességét túlszárnyalni. A mi sorsközösségünk jelmondata "A fájdalom a barátunk."
Köszönöm a beszélgetést!
