Békési szlovák festőművész kapott elismerést!


Feledi János, a Békési Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Elnökének beszámolója a Békés Mátrixon!
Petrovszky Pál tevékenysége, alkotásainak ismertetése
A kétsopronyi származású Petrovszky Pál festőművész 1923. március 3-án
jött világra, a hatgyermekes parasztcsalád első szülöttjeként.
Tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott. Ha tehette minden szabad
felületre rajzolt. Mint a család legidősebb fia, azonban szülői
javallatra a hentes mesterséget tanulta ki. Kiváló eredménnyel
végzett. Épp hogy befejezte iskoláit, alig húszévesen besorozták
katonának. Szinte csoda, hogy a háborúból épségben hazatért.
A városban lehetősége nyílt rajztudása fejlesztésére, tehetsége
kibontakoztatására is, miután tagja lett a Mokos József által vezetett
"Csabai Képzőművészeti Körnek".
1947 nyarán Kmetty János felajánlotta, hogy felvételi nélkül felveszi
a Képzőművészeti Főiskolára. Nem élt vele. Túl közel volt a családtól
való távollét élménye. Ezért, és édesanyja kérése miatt nem merte
vállalni a négy év távollétet Pesten. Így maradt "amatőr" festő.
Bevallása szerint nem bánta meg, mert így is teljes életet élt. 1949.
októberében megnősült. Feleségül vette Laurinyecz Katalint, akivel
három gyermeket neveltek fel és a mai napig élnek, gondokban és
örömökben teli életet, példát mutatva hat unokájuknak és egy
dédunokájuknak. A gyermeknevelés és a pénzkereső munka mellett is
képes volt arra, hogy hosszú életében jelentőset alkosson képeivel,
domborműveivel, szobraival.
1947 óta részt vett számtalan kiállításon, tárlaton, határon innen és
határon túl, ahonnan díjakat és helyezéseket hozott el.
Békés városában, kis festőműhelyében vigyázza "gyermekeit", több mint
200 alkotását.
Képei azt mutatják, hogy erősen kötődik a békési tájhoz, mely esetében
igazi patriotizmust jelent. Szereti ezt a vidéket. Ide köti
szülőföldje, az élete. Képei beszélnek helyette. Sokféle technikával
dolgozik, de minden képe lírai, a természettel való bensőséges
kapcsolatáról árulkodik. Portréi, emberábrázolása mély humanizmusáról
tanúskodik.
Identitását, vagy hovatartozását azzal is bizonyítja, hogy már az
előző népszámlásnál anyanyelveként a szlovákot jelölte meg. Tett is
ezért.
Az 1985-ben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban rendezett önálló
kiállítása, és sok más kiállításon való részvétel mellett bemutatta
alkotásait a Szlovák Kultúra Házában (1997 és 2008) a békéscsabai
Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban (1997).
Szülőfalujában Kétsopronyban. Szlovák testvérvárosban Terebesen. 1999.
október 23-án a Békési Galériában megrendezett tárlatán.
Hitvallása: "A természet festője vagyok. Remélem, hogy ezt a csodát, a
természetet, mely körülvesz bennünket, végül is nem tesszük tönkre
esztelenül, hiszen ezáltal saját pusztulásunkat is "alapozzuk". Erre
mindenkinek rá kell jönnie előbb-utóbb! Képeimmel is a természet
megőrzendő szépségeire igyekszem a figyelmet felhívni, amennyire tőlem
telik. Pusztuló világot nem akarok festeni!"
Feledi János
Békési Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Elnöke

Petrovszky Pál tevékenysége, alkotásainak ismertetése

A kétsopronyi származású Petrovszky Pál festőművész 1923. március 3-ánjött világra, a hatgyermekes parasztcsalád első szülöttjeként.Tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott. Ha tehette minden szabad felületre rajzolt. Mint a család legidősebb fia, azonban szülőijavallatra a hentes mesterséget tanulta ki. Kiváló eredménnyel végzett. Épp hogy befejezte iskoláit, alig húszévesen besorozták katonának.

Szinte csoda, hogy a háborúból épségben hazatért.

A városban lehetősége nyílt rajztudása fejlesztésére, tehetsége kibontakoztatására is, miután tagja lett a Mokos József által vezetett"Csabai Képzőművészeti Körnek".
1947 nyarán Kmetty János felajánlotta, hogy felvételi nélkül felveszi a Képzőművészeti Főiskolára. Nem élt vele.

Túl közel volt a családtól való távollét élménye. Ezért, és édesanyja kérése miatt nem merte vállalni a négy év távollétet Pesten. Így maradt "amatőr" festő.Bevallása szerint nem bánta meg, mert így is teljes életet élt.

1949.októberében megnősült. Feleségül vette Laurinyecz Katalint, akivel három gyermeket neveltek fel és a mai napig élnek, gondokban és örömökben teli életet, példát mutatva hat unokájuknak és egy dédunokájuknak. A gyermeknevelés és a pénzkereső munka mellett is képes volt arra, hogy hosszú életében jelentőset alkosson képeivel,domborműveivel, szobraival.

1947 óta részt vett számtalan kiállításon, tárlaton, határon innen és határon túl, ahonnan díjakat és helyezéseket hozott el.

Békés városában, kis festőműhelyében vigyázza "gyermekeit", több mint 200 alkotását.

Képei azt mutatják, hogy erősen kötődik a békési tájhoz, mely esetében igazi patriotizmust jelent. Szereti ezt a vidéket. Ide köti szülőföldje, az élete. Képei beszélnek helyette. Sokféle technikával dolgozik, de minden képe lírai, a természettel való bensőséges kapcsolatáról árulkodik. Portréi, emberábrázolása mély humanizmusáról tanúskodik.

Identitását, vagy hovatartozását azzal is bizonyítja, hogy már az előző népszámlásnál anyanyelveként a szlovákot jelölte meg. Tett is ezért.

Az 1985-ben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban rendezett önálló kiállítása, és sok más kiállításon való részvétel mellett bemutatta alkotásait a Szlovák Kultúra Házában (1997 és 2008) a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban (1997).Szülőfalujában Kétsopronyban. Szlovák testvérvárosban Terebesen. 1999.október 23-án a Békési Galériában megrendezett tárlatán.

Hitvallása: "A természet festője vagyok. Remélem, hogy ezt a csodát, a természetet, mely körülvesz bennünket, végül is nem tesszük tönkre esztelenül, hiszen ezáltal saját pusztulásunkat is "alapozzuk".

Erre mindenkinek rá kell jönnie előbb-utóbb! Képeimmel is a természet megőrzendő szépségeire igyekszem a figyelmet felhívni, amennyire tőlem telik. Pusztuló világot nem akarok festeni!"

Feledi János Békési Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Elnöke


Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!