Sass Ervin cikke Csuta György újabb pillanatai című kiállításáról
<p>Ha az első Pillanatok kiállítás a Békési Galériában nagyrészt biblikus témákból érkezett, akkor a mostani Pillanatok II. a kulturális központ kápolna-termében a csend varázsát hozza, a bölcsesség mosolyát, valami mindennél sokkal többet, ahová a művészet, ezúttal a képzőművészet és Csuta György festőművész kalauzol bennünket. Másfél tucat kép: kamarakiállításnak mondható leginkább, csak éppen felér egy nagy tárlattal is a hatás és az üzenet, amit hordoz, a kérdések sokasága is, és a gondolatokat teremtő sugallat a színek és a formák nyelvén. Míg az előző kiállításon téglavörös volt Csuta képeinek alaptónusa, ezen a mostanin kétségtelenül az áttetsző kékek, okkerek, zöldek dominálnak. Míg amazok erőteljesen földiek voltak, itt inkább ezoterikus (titkos, rejtett) világba vezeti vendégeit. Érdekes, hogy a főhelyre mégis a Királykislány című kép került, melyen egy kedves leányarc a földi szépségek legszebb pillanataira figyelmezteti azt, aki szomorú. Mellette a Vizitündér ébresztése mintha az egy év előtti téglavörös korszakot idézné, hogy aztán két groteszk tréfával (Idegen tollakkal és a Puszipajtások) átvezessen a szürrealista álmok és a bölcs töprengések tájaira.<br /><br />
Csuta György álmai meghökkentő álmok, mégis érthetőek (ami változatlanul a legfontosabb kritérium az értékek minősítésekor a sorok írója szerint), mert ha megfesti és odaírja címnek egy kép alá, hogy Kilépek a fejemből, a furcsa színközegből "kilépő" arc kutató tekintete megnyugtat: a festő ura a helyzetnek, a festő a látomások mezején is a megértés, a szeretet, a tiszta örömök forrásait keresi. Közben jót mosolyog Don Juan égi és földi száguldozásain női arcok bűvöletében, és a Vízöntő bolondériáján, aki azt hiszi, hogy egyedül termőre fordíthatja a világot. Egy másik képsor pedig a bölcs összegzések alkalmait (ha úgy tetszik pillanatait) rögzíti, a Kincsesláda kutató-kereső fő alakja elszántságot sugároz, Az iránymutató viszont szinte leszól a képről és kérdezi: "Tudod-e, hogy merre mégy?" Jó irányba-e, és van-e elég akaratod hozzá? Közöttük ott a Piéta, ahogy Csuta megálmodta: bánatban őszült asszony siratja az ifjúság hullását...<br /><br />
Kiállítónk évről-évre újabb és újabb tájakra, sőt dimenziókba indul, most arra járt, ahol a szépség az igazsággal találkozik. Mert ez a kettő együtt örök téma nála. Ha majd újabb pillanatokat kreál, ott leszünk vele akkor is.<br /><br />
Sass Ervin
Ha az első Pillanatok kiállítás a Békési Galériában nagyrészt biblikus témákból érkezett, akkor a mostani Pillanatok II. a kulturális központ kápolna-termében a csend varázsát hozza, a bölcsesség mosolyát, valami mindennél sokkal többet, ahová a művészet, ezúttal a képzőművészet és Csuta György festőművész kalauzol bennünket.
Másfél tucat kép: kamarakiállításnak mondható leginkább, csak éppen felér egy nagy tárlattal is a hatás és az üzenet, amit hordoz, a kérdések sokasága is, és a gondolatokat teremtő sugallat a színek és a formák nyelvén. Míg az előző kiállításon téglavörös volt Csuta képeinek alaptónusa, ezen a mostanin kétségtelenül az áttetsző kékek, okkerek, zöldek dominálnak.
Míg amazok erőteljesen földiek voltak, itt inkább ezoterikus (titkos, rejtett) világba vezeti vendégeit. Érdekes, hogy a főhelyre mégis a Királykislány című kép került, melyen egy kedves leányarc a földi szépségek legszebb pillanataira figyelmezteti azt, aki szomorú. Mellette a Vizitündér ébresztése mintha az egy év előtti téglavörös korszakot idézné, hogy aztán két groteszk tréfával (Idegen tollakkal és a Puszipajtások) átvezessen a szürrealista álmok és a bölcs töprengések tájaira.
Csuta György álmai meghökkentő álmok, mégis érthetőek (ami változatlanul a legfontosabb kritérium az értékek minősítésekor a sorok írója szerint), mert ha megfesti és odaírja címnek egy kép alá, hogy Kilépek a fejemből, a furcsa színközegből "kilépő" arc kutató tekintete megnyugtat: a festő ura a helyzetnek, a festő a látomások mezején is a megértés, a szeretet, a tiszta örömök forrásait keresi. Közben jót mosolyog Don Juan égi és földi száguldozásain női arcok bűvöletében, és a Vízöntő bolondériáján, aki azt hiszi, hogy egyedül termőre fordíthatja a világot.
Egy másik képsor pedig a bölcs összegzések alkalmait (ha úgy tetszik pillanatait) rögzíti, a Kincsesláda kutató-kereső fő alakja elszántságot sugároz, Az iránymutató viszont szinte leszól a képről és kérdezi: "Tudod-e, hogy merre mégy?" Jó irányba-e, és van-e elég akaratod hozzá? Közöttük ott a Piéta, ahogy Csuta megálmodta: bánatban őszült asszony siratja az ifjúság hullását...
Kiállítónk évről-évre újabb és újabb tájakra, sőt dimenziókba indul, most arra járt, ahol a szépség az igazsággal találkozik. Mert ez a kettő együtt örök téma nála. Ha majd újabb pillanatokat kreál, ott leszünk vele akkor is.
Sass Ervin