E-mail: info@bekesmatrix.hu | Telefon: 06/20/935-16-83

A Békési Fürdő története napjainkig



Forrás: BékésMátrixMegjelent: 2012 Július 9. ( Hétfő ) 20:22
Frissítve: 2013 Június 18. ( Kedd ) 17:01
A Fürdő létrejöttéig sokáig csak szabad strand állt a fürdőzők rendelkezésére. A első Fürdő Egylet Békésen 1883–1900 között működött.

Az Egylet ugyan feloszlott, de a fürdő iránti igény tovább élt. A létesítmény építésének előkészítésére 1936-ban bizottság alakult,amely megbízta Govrik László mérnököt a tervrajz elkészítésével.

Az akkori Mezőgazdasági Szeszgyár Rt. (a mai Szent Pál soron volt) gyárépületének felhasználásával szerették volna a fürdőt megépíteni, azonban a közeli temető és a megfelelő víz hiánya ezt meghiúsította. 1937-ben – valószínű a fent említett helyen – Govrik László már a sportuszodát tervezte meg.

1938-ban létrejött a 434 alapító tagot számláló Békési Fürdő Egyesület. Elnöke K. L. Szabó Gábor községi bíró, pénztárnoka pedig Végh Károly kereskedő volt. Az Alapító okirat szerint "rendes tagja" az lehetett az egyesületnek, aki legalább egy darab 20 pengő névértékű fürdő részjeggyel rendelkezett, míg "pártoló tag" az, aki az egyesület pártoló tagjai közé legalább egy évre belépett, részjegye nem volt, de 2 pengő tagdíjat befizetett. Az egyesület alapszabályai között volt az is, hogy a fürdőt csak a rendes és a pártoló tagok látogathatták. Később ezt a szabályt módosították, mivel a lakosok egy része a fürdő építkezéséhez kisajátított ingatlanát csak úgy engedte át – kárpótlást is kaptak a házhelyeikért – , ha az egyesület a leendő fürdő látogatását mindenki számára biztosítja, s az a közérdeket fogja szolgálni.

1938-ban lezajlottak az Egyesület és a lakók közötti területmegváltások, és megépült egy közös, illetve egy hatkádas medence, azonban a víz odavezetése, a gőzkazán és a berendezési tárgyak beszerzése pénzhiány miatt még váratott magára. A fürdőt végül is 1939 júniusában adták át a község és a környék lakossága számára. A vizet az Asztalos utcai artézi kút szolgáltatta az – akkori nevén – Dobozi út 8–10. szám alatt lévő fürdőépületben, azzal a kikötéssel, hogy a lakosság céljára szolgáló víz mennyisége nem csökkenhet. Az Asztalos és a Kurta utca kereszteződésénél engedélyezett községi artézi kút vizét kőagyag-csöveken vezették mintegy 550 méter hosszan a fürdőhöz, amelyeket később Eternit védjegyű azbeszt cementcsövekre cseréltek.

Az Asztalos utcai kút megépítését egyébként még 1927-ben engedélyezte az alispán. A munkálatok
eredményeként egy 600–650 méter mélységű és 89 mm-es belső átmérőjű főcsővel rendelkező kút jött létre, melyet a lakosság 1930-ban vehetett át használatra. 1940-ben a Békési Újság arról számolt be, hogy a fürdőt teljesen felszerelték, alagsori pincét alakítottak ki a külső és belső bejövő víz hasznosítására, főképpen annak gőzzel való melegítésére. Később, a háborús idők okozta szénhiány miatt, a fürdő általában csak heti 3-4 nap üzemelt.

A fürdővel kapcsolatban több nagyszabású terv is született: 1942-ben az OTI 25 szobás üdülőtelepet, a Fürdő Egyesület pedig tízszobás szállodát kívánt létrehozni, aminek megépítését a vízminőség
analízisétől tette függővé. 1943 júliusára meg is született a hivatalos eredmény.

A Magyarhoni Földtani Társaság Hidrológiai Szakosztálya, valamint a Balneológusok Országos Egyesülete szerint: "A víz hőmérséklete 41,2 ºC, színe barnássárga, amely színt a növényi eredetű organikus anyagok okozzák. A víz gyógyászati szempontból fontosabb alkatrésze a jód, az arzén, a
kovasav és a lúgosságát okozó nátrium karbonát. Ásványvizünk, első sorban mint termál-fürdő alkalmazható. Mint ilyen, előmozdítja az elhúzódó gyulladásos folyamatok gyógyulását.

A kis mennyiségben jelen lévő vas és mangán segítik az arzén gyógyító hatását. Mint, elsősorban alkális víz, főleg a nyálkahártyák idült hurutjaiban, gyomorsav túltengés esetében, továbbá a szervezet lúgosítására használható." Dr. Jeney Endre egyetemi tanár szakvéleménye alapján ásványi hévíznek nyilvánították az Asztalos utcai kút vizét.
1943-ban kilenc káddal bővült a fürdő, átépítették a tetőt, valamint új öltözőket és pihenőt alakítottak ki.

1945-ben a Békési Fürdő Egyesület átadta az intézményt, s a vele járó üzemeltetés jogát a községnek. A község képviselőtestülete még ez évben elhatározta, hogy strandfürdőt hoz létre. Ekkor építettek egy kisebb gyógymedencét, valamint a fürdő körüli betonjárdát, az épületet körülvevő betonkerítést, továbbá elvégezték a pince víztelenítési munkálatait is. 1956-ban Petz Gyula tervei alapján több bővítési-korszerűsítési munkálat is megvalósult.

Az 1964–1965 közötti időszakot tekinthetjük a fürdő bővítésének utolsó korszakának is. Ekkor épült ugyanis egy 33 x 18 mes szabadtéri medence, valamint egy 30 x 15 m-es nyári tisztálkodási célokat szolgáló ülőmedence. Kialakítottak egy fűtési szempontból korszerű kazánházat, valamint a fürdő vizének ellátására egy új kút fúrására is sor került.

A hatvanas éveket követően újabb beruházások nem történtek. Az intézmény elsősorban reumatológiai feladatokat látott el, a külső medencék tönkrementek. A legújabb tervek szerint, az uszodát és a gyógyászati részleget szeretné a város vezetése fejleszteni. Emellett egy négy - ágyas kórházi bővítés is a beruházási program részét képezi, ami várhatóan 2011-ben be is fejeződött.

KAPCSOLÓDÓ ANYAGAINK

A RÉGI FÜRDŐ BONTÁSA

ÉPÜL A FÜRDŐ ÉS MELLETTE A TERMÁL MEDENCE

ÁTADTÁK A FÜRDŐT - KÉPEK

ÁTADTÁK A FÜRDŐT - VIDEÓ

ORVOSDELEGÁCIÓ AZ ÚJ FÜRDŐBEN -VIDEÓ

MÉG TÖBB HASZNOS ÉS ÉRDEKES INFORMÁCIÓ A KÖZÉRDEKŰ RÉSZLEGÜNKBEN!


Érdekelhet még...
Ezt már olvasta?