Ferenczi Sándor a Békés Mátrix egyik legnagyobb támogatója, a békési tanács, később a polgármesteri hivatal építési osztályának egykori főelőadójaként, és ma már nyugdíjas, de aktív bélyeg gyűjtőként sokan ismerhetik. 2005-ben megkapta a Békés Városért díjat, Békés a Hidak Városa címmel jelent meg legutóbbi könyve.
A békési földvár történetét 35 éve kutatja és természetesen a rövid történeti áttekintés után egyértelmű a kérdés, szerinte hol lehet a békési földvár?
Ferenczi Sándor - A Békési Földvár rejtélye.
Az egészen bizonyos, hogy volt vára Békésnek. Helye viszont mindez ideig nincs bizonyítva. Valamennyi történész abban egyetért, hogy a vármegyék, benne Békés vármegye is ezekről a várakról kapta a nevét. Ilyenek például Bihar, amely a mai Romániában, Nagyváradtól mintegy 15km-re fekvő, jó állapotban található földvár, a szabolcsi, a csongrádi stb.
Ezekhez hasonlóan a békési vár is földből készült. Helymeghatározásánál mindössze annyit tudunk, hogy a két Körös összefolyásánál volt található.
Békésnek hajdan jól megerősített vára volt, feküdt ez a két Körös összefolyásánál, e szerint már a természet által is jól megvédett helyen" írta Haán Lajos 1870-ben megírt könyvében.
Ugyancsak hasonlóan jelöli meg a vár helyét Dr. Karácson János, majd Dr Banner János és Dr. Durkó Antal is, ezek alapján, az úgynevezett Zugi részen (a Szánthó Albert – Karacs Teréz utcák által határolt területen, vagy a mai Kastélyzugi részen jelölik meg.
Ez utóbbit a helyszíni ásatások, mint a földvár helyét kizárják és csak az úgynevezett török kori cölöpvár helyének jelölik meg. Előbbit viszont cáfolja Petik Ambrus 1784-ben írott kézirata, melyet 1961-ben Baukó Imre rendezett sajtó alá. Petik Ambrus a már említett kéziratában a Zugi részről az alábbiakat írja: "Végre pedig a Város közepén ahol a Katolikusok Kápolnájuk felkészítettet, és jövendőre Szép Szent Egyház, avagy Templom a két Körös összefolyása között fog építetett, zugnak mondatik."
Ugyanakkor a kézirat előző részében a következőeket írja: "a harmadik mely azon oldalon a két Körös egybe szakadásán alul Napnyugatnál a régi föld – várig nyúlik Ibránynak és Hatháznak." Az idézett kézirat Békésről írott részéből világosan kitűnik, hogy Petik Ambrus nem pontosan jelöli meg a vár helyét, amikor azt írja, hogy a "régi földvárig nyúlik"
A városról elkészült 0.5 méteres pontosságú rétegvonalas térképen több olyan pontot lehet megjelölni, amely még ma is kiemelkedik környezetéből, de mint ahogy újra idézek Petik Ambrus kéziratából: "a Városon alól a vízparton láttatik egy hajdani föld Sántzal négy szegletre felhánytatott, de már a régiségtől letöredezett és régen elpusztult föld Várnak a helye"
A vázolt és idézett mondatok egyet bizonyítanak, hogy volt Békésen földvár, de pontos helye nincs bizonyítva.
Békés, 2007.05.07 Ferenczi Sándor
Akkor hol is lehetett e a földvár? A mai Kispince utca 18- 20 számtól Nyugatra, a Mezei utca, a Penny Market, a Baky utca vonala és a Fúró és Csabai utca találkozási pontjával határolt területen. Az óriási területen Sanyi bácsi becslései alapján, veszély esetén 2 –3 ezer embernek, felszereléseiknek, állataiknak adott menedéket.
A vár tájolásánál és a Körösök összefolyásánál mai szemlélő számára megtévesztő lehet a Kettős Körös léte, amely azonban, mint mesterségesen ásott meder, csak a XIX. század végén készült el, tehát a történetírás idején még nem létezett. (Képünkön a fennmaradt írások alapján a békésihez elméletileg hasonló, korabeli szabolcsi földvár látható
