Várta a szabadítás, a próféták által oly régóta ígért Messiás csodáját.
A szemek abban az időben Rómára tekintettek, de szívek Júdea provincia és Jeruzsálem felé fordultak. Ott és akkor, két világrend küszöbén mégsem e két nagy város, mégsem e két hatalmi központ, hanem az aprócska Betlehem volt az a pont, ahol megfordult a világ sorsa. Az elnyomatás, a római légiók fenyegető, tekintélyt parancsoló díszletei között megszületett a Megváltó. Születése, a teremtett világ minden korábbinál nagyobb, máig ható változását hozta el.
Azóta is évről-évre, az adventi ünnepkör heteiben éljük meg újra a biblia idők csodavárását, a karácsonyi készülődés örömeit. Az egész éves munka után, ha csak néhány napra is, most a pihenésé az egymásra találásé a főszerep. Hiszen igazi erőt, testet-lelket megtartó feltöltődést csak a közösség adhat. S csak azok a közösségek, családok szolgálhatnak támaszul az egyén számára is, amelyek meg tudnak állni, egymásra tudnak pillantani egy-egy ünnepi pillanatban.
A betlehemi jászol, a maga szerény és szegényes lehetőségeivel bár az egész világnak adott Szabadítót, kezdetben mégis egy családnak adott fedelet. S ma, több mint ezer esztendővel később is sok ilyen apró otthonban gyúlnak ki az ünnep fényei itt, Békésen is.
Családok s bennük sorsok állnak most a karácsonyfa körül, magukban hordozva mindannyiunk, nemzetünk sorsát, jövőjét. Tudom, ma ez a megállás s az ünnep nehéz gondok között érkezik sok otthonba. De ne feledjük, még ha ez nem is vigasztalhat bennünket: nem először történik így. A korábban fölénk tornyosuló problémák, válságok egyetlen ellenszerének pedig éppen a közösség, a család bizonyult.
Adjunk hát erőt s bizakodást egymásnak, erőt merítve az elődök küzdelméből. Egymás kezét megfogva forduljunk együtt a jövő felé valahogy úgy, ahogyan tették azt egykor Betlehemben.
Ki hitte volna akkor, hogy semmivé lesznek a légiók ezrei, s a római császár helyett a Betlehemben megszületett Megváltó felé fordul a világ szeme és szíve? Kevesen hitték, de nekik lett igazuk.
De nem feledhetjük azt sem, hogy sokan egyedül állnak ma a szenteste fényében, ám mégis árnyékban. Vegyük észre őket, magányos embertársainkat s adjunk át egy kicsit nekik is a szívünkben élő örömhírből, reménységből.
2012 évvel ezelőtt, a világ csodavárása, hite testet öltött Jézus Krisztusban. Ma, amikor ismét fordul a világ, sokan új csodára várnak. Ne tegyék, hiszen akkor, Betlehemben, majd a Golgotán az egész emberiség e-csoda részesévé vált.
Éljük hát meg és használjuk fel ezt az ajándékot, ahogy tették ezt őseink István király óta.
Magam és családom, valamint Békés Város Képviselő-testülete nevében kívánom, hogy így, békességben és szeretetben összefogva, előre pillantva találjon valamennyiünket az ünnep.
Áldott Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag, Boldog Újévet!
