Olvasóink emlékezetében még élénken él az 1995-ös decemberi helyzet, várható-e hasonló kialakulása?
Az időjárási események számunkra kedvezőtlen alakulása esetén elvben bármikor előfordulhat az 1995. decemberi helyzethez hasonló, vagy annál súlyosabb árvízi helyzet. A kontinentális éghajlat jellemző sajátossága a szélsőséges időjárás.
A jelenlegi előrejelzések ismeretében megítélhető időszak vonatkozásában nincs ilyen veszély. A hegyvidéki vízgyűjtőn április 6-án megszűnt a csapadéktevékenység, jelentéktelen a hó mennyisége. Emiatt a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös, valamint a Berettyó romániai szakasza lassú apadást mutat, a hazai szakaszokon vagy tetőzés, vagy közvetlenül tetőzés utáni állapotok uralkodnak.
Az előrejelzések szerint április 9-13. között újabb esők várhatók, de ezek legfeljebb az apadás ütemét fogják csökkenteni.
Meddig tartanak még a sorozatos áradások várhatóan a Kettős-Körösön?
A reális előrejelzéssel jellemezhető, belátható időhorizonton belül (10 nap) nem várható újabb áradás. A kontinentális éghajlat sajátosságai miatt bármikor bekövetkezhet hasonló vagy magasabb és/vagy tartósabb árhullám, árhullám sorozat. A hosszútávú előrejelzések nem alkalmasak árvízi előrejelzés céljára, a várható csapadékmennyiség előrejelzése még 1-3 napos időelőny mellett is számos bizonytalansággal terhelt.
Lesz – e szükség a mályvádi vagy a mérgesi víztározó kinyitására, mi dönti el ezek beüzemelését?
A jelenlegi árhullám nem indokolja az árvízi szükségtározók üzembe helyezését. A Körösök vízrendszerében az alábbi szükségtározók szolgálják az árvízzel szembeni biztonságot:
Megnevezés
Hely
Terület
Tározott vízmenny.
[km2]
[millió m3]
Kutas
Berettyó bal part
26,00
36,5
Halaspusztai
a Berettyó bal part és a Sebes-Körös jobb part deltája
21,75
50,0
Mályvádi
Fekete-Körös bal part
36,90
75,0
Kisdelta
a Fehér-Körös jobb part és a Fekete-Körös bal part deltája
5,80
26,0
Mérgesi
a Kettős-Körös jobb part és a Sebes-Körös bal part deltája
19,00
70,0
Összesen:
133,75
349,5
A Kutas és a Halaspusztai tározókat a debreceni székhelyű Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Mályvádi, a Kisdelta és a Mérgesi tározókat pedig a gyulai székhelyű Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság üzemelteti.
Az árvízi szükségtározók neve is jelzi, hogy ezeket a létesítményeket csak kivételes esetben helyezzük üzembe. Általános elv, hogy akkor nyitjuk meg a tározókat, ha:
- a levonuló árvíz szintje a mértékadó árvízszint (MÁSZ) felett alakul ki
- nagyobb károk megelőzése céljából válik szükségessé (például meggyengült töltésszakasz terhelésének mérséklés, bekövetkezett töltésszakadás hatásának csökkentése, stb.)
A mértékadó árvízszint hétköznapi megközelítéssel a Fekete-, Fehér-Körös és a Sebes-Körös felső szakasza esetében a töltéskorona alatti 1,2 m-es, a többi folyó és folyószakasz esetében a töltéskorona alatti 1,0 m-es árvízszintet jelent.
Mekkora vízállásnál várhatóak esetleg egyéb intézkedések?
A védekezési intézkedések megtétele két esetben merül fel:
- ha a töltés magassági hiányai miatt;
- ha a töltéstest teherbíróképességének elégtelensége
miatt áll elő árvízi veszélyhelyzet.
A töltés magassági hiányai miatti veszélyhelyzet egyértelműen meghatározott a mindenkori vízállás által. Jelenleg nincs ilyen szituáció.
A töltéstest teherbíróképességét számos tényező befolyásolja, melyek közül csak egy a mindenkori árvízszint, ezért nincs direkt összefüggés a töltés megerősítési igényét célzó védelmi beavatkozások és a vízszint között. Példaként hozható a Fekete-Fehér-Körös közötti, csak töltésszakadás vagy mályvádi szükségtározás idején vizet tartó, jelenleg szárazon álló lokalizációs töltés, melyen az elmúlt időszak esőzései következtében két helyen is bekövetkezett rézsűcsúszás.
