Olvasóink emlékezetében még élénken él az 1995-ös decemberi helyzet, várható-e hasonló kialakulása?

Az időjárási események számunkra kedvezőtlen alakulása esetén elvben bármikor előfordulhat az 1995. decemberi helyzethez hasonló, vagy annál súlyosabb árvízi helyzet. A kontinentális éghajlat jellemző sajátossága a szélsőséges időjárás.

A jelenlegi előrejelzések ismeretében megítélhető időszak vonatkozásában nincs ilyen veszély. A hegyvidéki vízgyűjtőn április 6-án megszűnt a csapadéktevékenység, jelentéktelen a hó mennyisége. Emiatt a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös, valamint a Berettyó romániai szakasza lassú apadást mutat, a hazai szakaszokon vagy tetőzés, vagy közvetlenül tetőzés utáni állapotok uralkodnak.

Az előrejelzések szerint április 9-13. között újabb esők várhatók, de ezek legfeljebb az apadás ütemét fogják csökkenteni.

Meddig tartanak még a sorozatos áradások várhatóan a Kettős-Körösön?

A reális előrejelzéssel jellemezhető, belátható időhorizonton belül (10 nap) nem várható újabb áradás. A kontinentális éghajlat sajátosságai miatt bármikor bekövetkezhet hasonló vagy magasabb és/vagy tartósabb árhullám, árhullám sorozat. A hosszútávú előrejelzések nem alkalmasak árvízi előrejelzés céljára, a várható csapadékmennyiség előrejelzése még 1-3 napos időelőny mellett is számos bizonytalansággal terhelt.

Lesz – e szükség a mályvádi vagy a mérgesi víztározó kinyitására, mi dönti el ezek beüzemelését?

A jelenlegi árhullám nem indokolja az árvízi szükségtározók üzembe helyezését. A Körösök vízrendszerében az alábbi szükségtározók szolgálják az árvízzel szembeni biztonságot:

Megnevezés

Hely

Terület

Tározott vízmenny.

[km2]

[millió m3]

Kutas

Berettyó bal part

26,00

36,5

Halaspusztai

a Berettyó bal part és a Sebes-Körös jobb part deltája

21,75

50,0

Mályvádi

Fekete-Körös bal part

36,90

75,0

Kisdelta

a Fehér-Körös jobb part és a Fekete-Körös bal part deltája

5,80

26,0

Mérgesi

a Kettős-Körös jobb part és a Sebes-Körös bal part deltája

19,00

70,0

Összesen:

133,75

349,5

A Kutas és a Halaspusztai tározókat a debreceni székhelyű Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Mályvádi, a Kisdelta és a Mérgesi tározókat pedig a gyulai székhelyű Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság üzemelteti.

Az árvízi szükségtározók neve is jelzi, hogy ezeket a létesítményeket csak kivételes esetben helyezzük üzembe. Általános elv, hogy akkor nyitjuk meg a tározókat, ha:

- a levonuló árvíz szintje a mértékadó árvízszint (MÁSZ) felett alakul ki

- nagyobb károk megelőzése céljából válik szükségessé (például meggyengült töltésszakasz terhelésének mérséklés, bekövetkezett töltésszakadás hatásának csökkentése, stb.)

A mértékadó árvízszint hétköznapi megközelítéssel a Fekete-, Fehér-Körös és a Sebes-Körös felső szakasza esetében a töltéskorona alatti 1,2 m-es, a többi folyó és folyószakasz esetében a töltéskorona alatti 1,0 m-es árvízszintet jelent.

Mekkora vízállásnál várhatóak esetleg egyéb intézkedések?

A védekezési intézkedések megtétele két esetben merül fel:

- ha a töltés magassági hiányai miatt;

- ha a töltéstest teherbíróképességének elégtelensége

miatt áll elő árvízi veszélyhelyzet.

A töltés magassági hiányai miatti veszélyhelyzet egyértelműen meghatározott a mindenkori vízállás által. Jelenleg nincs ilyen szituáció.

A töltéstest teherbíróképességét számos tényező befolyásolja, melyek közül csak egy a mindenkori árvízszint, ezért nincs direkt összefüggés a töltés megerősítési igényét célzó védelmi beavatkozások és a vízszint között. Példaként hozható a Fekete-Fehér-Körös közötti, csak töltésszakadás vagy mályvádi szükségtározás idején vizet tartó, jelenleg szárazon álló lokalizációs töltés, melyen az elmúlt időszak esőzései következtében két helyen is bekövetkezett rézsűcsúszás.