Az ügyvezető igazgató kifejtette, hogy több alkalommal jelezték már a különböző fórumokon, hogy az út állapota, melyen az üzem fekszik, nagyon leromlott. Az üzem felépülése idején még aránylag jó állapotban volt az út, azonban az azóta eltelt idő, a folyamatos forgalom és az útfelújítások hiánya miatt már alig tudják a gépjárművek megközelíteni az üzemet.

Rohony Miklós beszámolt arról, hogy a Dankó Bélával a mai megbeszélésen az üzem és Örménykút település határa közötti kb. 900 m-es útszakaszról egyeztettek, valamint az Örménykúton keresztül haladó, az üzemet a 44-es főúttal összekötő útról, mely útvonalon a Mozzarella üzem megközelíthető.

A Kormány helyes gazdaságpolitikájának már érezhető, pozitív hatása van több területen is, hiszen emelni tudtuk a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérét, mindezek mellett a Kormány döntése alapján 33 milliárd Ft-t különítettek el a legkritikusabb szakaszok felújítására, így nagyfelületű burkolatjavítási munkálatok kezdődhetnek meg, melyek az adott településen élők, és dolgozók életét könnyíthetik meg.

Útügyi biztosként kértem megyei választókerületi elnököket, hogy folytassanak tárgyalásokat a települési vezetőkkel annak érdekében, hogy felmérhessük, mely szakaszok a legkritikusabbak a megyében. Választókerületemben én is egyeztettem a települések vezetőivel, hiszen ők valóban ismerik a helyi igényeit, és ezen kritikus szakaszok bejárasai alkalmával tapasztaltam, hogy valós problémáról van szó az általuk kiemelt útszakaszokon.

Korábban kizárólag a Magyar Közút szakemberei határozták meg, hogy mely szakaszokon történik felújítás, ezek valóban szakmailag alátámasztható és szükséges felújítások voltak, azonban eddig hiányzott a helyi igények figyelembe vétele. Útügyi biztosként az a feladatom, hogy szakmai javaslatokat összehangoljam a helyi igényekkel. Ezen feladat része az is, hogy a választókerületembe tartozó cégekhez, amelyek már korábban jelezték felém problémájukat, ellátogatok, hogy megbeszéljük a lehetőségeket. Az ún. Mezőberényi út valóban kiemelkedő fontosságú, hiszen az út mentén létesült cégek nemcsak a gazdasági fejlődést biztosíthatják, hanem helyi munkaerőt foglalkoztatnak.

Kiss Károly, dévaványai önkormányzati képviselő is megkereste a megyei biztost, aki a hozzá beérkezett panaszokat továbbította a biztos felé.

- A 4231.számú mellékúton igen nehéz a közlekedés. Az elmúlt évtized az alulfinanszírozás és a szélsőséges időjárás miatt az út állapota súlyosan leromlott. Hosszú évekkel ezelőtt már felvételeket készítettünk az út állapotáról, melyre azonban sokáig nem kaptunk választ az akkori baloldali kormánytól. 2006-ban az út kb. 5 km-es szakasza szinte életveszélyessé vált, így azt felújították. Majd később Farkas Zoltán országgyűlési képviselő támogatásával kb. 1,5 km hosszan sikerült felújításokat elérni, azonban az út egyes szakaszai jelenleg is katasztrofális állapotban vannak, így Dévaványa FIDESZ-es választókerületi elnökéhez, Dankó Bélához fordultam, aki egyben a megyei útügyi biztos feladatait is ellátja.-nyilatkozta a dévaványai képviselő.

Dankó Béla elmondta, hogy a már említett országos útfelújítási program keretében megvalósuló felújítások listájának előkészítése jelenleg zajlik, ahol természetesen kiemelten fog figyelni a dévaványai képviselő által említett útszakaszra is.

Az útügyi biztos kifejtette, hogy az úthálózatok ilyen súlyos állapota nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2002-2010 közötti időszakban szinte kizárólagos szerepet kaptak az erőltetett ütemű autópálya-építések, amelyeket több esetben az állam számára rendkívül előnytelen PPP-konstrukcióban valósítottak meg. A PPP-beruházások évi százmilliárd forintos pénzügyi terhe még ma is szinte teljes egészében elviszi a hazai forrásokat.

Azok az útszakaszok, melyek a jelenlegi útfelújítási programba nem kerülnek be, azok a Nemzeti Közlekedési Stratégia összeállításánál kiemelt figyelmet kapnak.

Az Európai Unió közlekedéspolitikai törekvései szerint a fejlesztési források elosztásában a környezetkímélő alternatívák, elsősorban a vasút élveznek előnyt a következő ciklusban. A közép-európai térség országaiban azonban fokozott gazdasági és társadalmi igény mutatkozik a közúthálózat bővítésére és minőségének felzárkóztatására is. A hazai fejlesztési tervekben a magyar szakpolitikák által is osztott vasútbarát megközelítés és a jogos közútfejlesztési elvárások között kell megtalálni a megfelelő egyensúlyt. A közútfejlesztések fedezetét középtávon főként a megtett úttal arányos útdíj bevételei biztosítják majd.