Egri Borvidék történelme a Csabai Kolbászfesztiválon


Egerben és környékén a szőlőtermesztés a 11. században honosodott meg, ebben nagy szerepe volt Szent István király által 1004-ben alapított egri püspökségnek. A tatárjárás után betelepült vallonok honosították meg a szőlő francia művelési módját és a fahordó használatát.

A környéken megtelepedett ciszterci szerzetesek a 13. században már Egerből fedezték borszükségletüket. A szőlőtermesztés és a borkészítés a 16. században már a gazdaság legfontosabb ágává vált ezt még a török hódoltság sem szüntette meg, bár a törökök nem itták, de kereskedtek a borral. Ekkor jelentek meg a fehér fajták mellett a vörösbor szőlők, a kadarka fajtát és vele a héjon erjesztés technológiáját a törökök elől menekülő rácok hozták Egerbe. A török uralom után pedig szinte kizárólag a szőlőművelés és a bortermelés jelentette Eger gazdaságát. Ekkor, a 17-18. században alakult ki a környékbeli szőlőhegyek ma is használt neve és a legöregebb pincék is ebből az időszakból származnak.

Az 1886-ban feltűnt filoxéra Egerben is elpusztította a szőlők nagy részét. Ez után jelentek meg a borvidéken a kékfrankos, a kékoportó, a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot fajták. Az egri bikavér készítésében később kiemelt szerephez jutó medoc noir is ekkor került a borvidékre.

A minőségi borkultúra a rendszerváltás után került újra előtérbe; az állami borkombinát körül több száz közepes és kis borászatot alapítottak, amelyek munkájának köszönhetően látványos fejlődés kezdődött a borvidéken és az Egri Bor megítélése is egyre javult. Jelentősen nőttek a kékfrankos, a cabernet sauvignon és a merlot fajták ültetvényei, nagyobb területen jelentek meg a pinot noir és syrah fajták. Újra szőlőültetvények foglalták el a kiemelkedő termőhelyeket, amelyeket addig a nagyüzemi művelés miatt mellőztek. Ezeknek köszönhetően mára az egri borok felzárkóztak a legjobbak közé, sőt, az Egri Borvidék borai Bordeaux-ban és más nemzetközi versenyeken is a legjobban szerepelnek a magyar borvidékek közül.

Békéscsabám most nem a borok, hanem a finomabbnál-finomabb kolbászok mérettetnek meg egymással nemes versenyben, azért érdemes lesz megkóstolni a legfinomabb egri borokat is. A Csabai Kolbászfesztiválon idén új hagyományt teremtünk, a szokásos borsátor mellett kiemelünk egy hazai borvidéket, így négy napon keresztül az Egri Borvidék borászainak bemutatóival, borkóstolóival, játékokkal, nyereményekkel várjuk a látogatókat.

(X) Reklám


Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!