A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre. A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. A betegség hazai megjelenése miatt a NÉBIH védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Az állattartók új állat vásárlása előtt is feltétlenül tájékozódjanak az állatorvosnál a beszállítás lehetőségeiről.

Az érintett településrészek:

Békés Város teljes belterülete

Békés Város alábbi külterületi részei:

Borosgyán, Kisborosgyán, Malomaszonykert, Csatárkert, Kőgyescsatár, Magsári-tanyák, Rosszerdő, Hosszú-sziget

A Békéscsabai Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala az alábbi intézkedéseket rendelte el:

- az állományokra megfigyelési zárlatot kell elrendelni;

- a megfigyelési zárlat alatt álló állományokba az intézkedés alapjául szolgáló kitörés(ek) megállapításától számítva 40 napig fogékony állatot beszállítani és onnan kiszállítani tilos,

- a fogékony állatok kiszállítására vonatkozó tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére a Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága (továbbiakban: BMKH ÉLBÁI) adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett diagnosztikai vizsgálatok kedvező eredménye alapján a kéknyelv betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható;

- az állatállományokat a helyszínen a BMKH ÉLBÁI által kijelölt állatorvosnak meg kell vizsgálni és a betegségre gyanús állato(ka)t (több ilyen állat közül a betegségre legjellemzőbb tüneteket mutató állatot) diagnosztikai céllal le kell ölni, illetve a leölés helyett vagy azon kívül a betegségre gyanús állatokból a bluetongue megállapítására irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából a készenléti tervben meghatározott mintát venni. A vizsgálati mintát a Nemzeti Referencia Laboratóriumba (továbbiakban: NRL) elküldeni;

- nyilvántartást kell készíteni azokról a helyekről, amelyek elősegíthetik a kórokozó átvivő túlélését, vagy menedéket nyújtanak számára, elsősorban azokról a helyekről, amelyek kedveznek a kórokozó átvivő szaporodásának;

- a hatósági megfigyelés időtartama alatt bekövetkezett elhullás esetén annak okát fel kell deríteni, a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokat elvégezni, és vizsgálati anyagot az NRL-be küldeni.