Kedves békésiek!
Karácsony előtt pár nappal, a nagyhét lélekbizsergető előkészületeiben buzogva álljuk meg néhány, legbelsőnkhöz szóló gondolatra. Ferenc pápa meghirdette az Irgalmasság szent évét, és erről - felekezettől függetlenül - érdemes néhány szót szólni.
A Szentév mottója : "Irgalmasok, mint az Atya". Az irgalmasság számunkra az öröm, a derűs nyugalom és a béke forrása Az irgalmasság az alapvető törvény, amely minden ember szívében ott lakik.
A Szentév 2015. december 8-án, a II. Vatikáni Zsinat befejezésének 50. évfordulóján, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén kezdődött. Ötven évvel ezelőtt a zsinati Atyák érezték, hogy koruk embere felé érthetőbb módon kell beszélniük Istenről. Lebontva a falakat, melyek az Egyházat hosszú időre mintegy kiváltságos fellegvárba zárták, elérkezett az idő, hogy új módon hirdessék az evangéliumot. A liturgikus ünnep pedig megmutatja Isten cselekvésmódját. Ádám és Éva bűne után Isten akarata szerint a szent és szeplőtelen Mária az emberi nem Megváltójának édesanyja lett. A bűn súlyosságára Isten a megbocsátás teljességé-vel válaszolt. Az irgalmasság mindig felülmúl minden bűnt, és senki sem állíthat korlátokat a megbocsátó Isten szeretete elé. Ezen az ünnepen Ferenc pápa megnyitotta az Irgalmasság Kapuját. Ha valaki átlép rajta, megtapasztalja a vigasztaló, megbocsátó és reményt adó Isten szeretetét.
A Jubileumi Év 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul. Ezen a napon - bezárva a Szent Kaput - mindenekelőtt hálánkat és köszönetünket fejezzük, hogy megadatott számunkra a kegyelemnek ezt a rendkívüli időszaka.
Az irgalmasság kulcsfogalom annak kifejezésére, hogy Isten hogyan bánik velünk. Ő nem csupán beszél a szeretetéről, hanem láthatóvá és tapinthatóvá is teszi. Jusson el mindenkihez a megbocsátás hívó szava, és senki ne maradjon közömbös az irgalmasság megtapasztalására szóló meghívás iránt. A rendkívüli Szentév célja, hogy a mindennapjainkban éljük meg az irgalmasságot, mely az Atyától szüntelenül árad felénk. Isten soha nem fárad bele, hogy kitárja szíve kapuját, és újra meg újra megmutassa, hogy szeret bennünket és meg akarja osztani velünk az életét.
Böjte Csaba így hangol rá erre a rendkívüli időszakra: "Sokszor úgy érzem, hogy én is, mint minden szülő vagy pedagógus, felszántott föld vagyok, és az én dolgom irgalmas szeretettel befogadni a kis törékeny magot, csendben dajkálni, segíteni, hogy gyökeret eresszen, belém kapaszkodva naggyá nőjön, virágot bontson, gyümölcsöt érleljen!
Az évek alatt több mint 5 ezer gyermeket fogadtunk be irgalmas szeretettel! Senki nem kényszerített, erőltetett arra, hogy igent mondjunk az életre, hogy a teremtő Istenem nevében segítséget kérő gyermekeket otthonunkba, életünkbe befogadjuk! A kis gyámoltalan gyermekek vagy az ők rokonai Isten nevében jöttek segítséget kértek, és mi, a kollégáinkkal, bizalommal befogadtuk őket, megosztottuk velük otthonunkat, kenyerünket, mindazt, mit Isten gondviselő jósága nekünk kirendelt! Visszagondolva a sok-sok gyermekre, úgy érzem, hogy az irgalmas szeretettől vezetve jól döntöttem, jól döntöttünk, mikor nem elzárkóztunk az ajtónkon kopogtató családok elől, hanem az isteni irgalomtól vezetve az életet átkaroltuk, sokszor verejtékes munkával szolgáltuk.
Végtelen öröm van bennem, amiért Ferenc pápa megajándékozta világunkat az Isteni Irgalmasság drága évével! Imádkozom, hogy merjük szíveinket nagyra tárni, és az életet szeretettel továbbra is befogadni, hordozni! Fohászkodom, hogy szülessenek szerelmek, élő családok, gyönyörű gyermekek, életre szóló jó barátságok, tiszteletre épülő, viharokat kiálló kapcsolatok ebben a kegyelmi évben! Ne méricskéljünk, válogassunk, selejtezzünk, hanem merjünk irgalmas szeretettel az élet mellett dönteni, merjünk társaink mellett dönteni, egymás kezét bizalommal egy életre határozottan megszorítani!"
Ezekkel - a Ferenc pápától származó gondolatokkal és Böjte Csabától eredő idézetekkel - kívánok minden kedves békési embernek áldott karácsonyt és boldog újesztendőt:
Pálmai Tamás
