Mert megrendülten állok most is, és nem találom a szavakat, miképpen akkor is mikor meghallottam Balogh Pista barátom halálhírét. Nem hittem el. Nem akartam elhinni. Oly gyorsan történt minden, oly hihetetlen számomra még a tudat, hogy Pista immár nincs közöttünk. Igaz az elmúlt időszakban ritkán futottunk össze, jobbára a közeli kisboltban, de mikor találkoztunk mindig szakítottunk egy kis időt, egy jó eszmecserére. Ki, hogy van? Munka, család, sport, és persze a politika. Ő Békéstől távol, Győrben, majd Hatvanban dolgozott az utóbbi időben, én pedig itt a Viharsarokban próbáltam megélni. Persze ez nem volt mindig így.
Anno Pista a szomszédos utcában lakott, s gyakorlatilag hátsószomszédok voltunk, de a korkülönbség miatt akkor még nem ismertük egymást. Felrémlik előttem a negyed évszázaddal ezelőtt történt kép, mikor először találkoztunk. Általános iskola felső tagozatába jártam már, s a tavaszi-nyári délutánonként az utcabeli barátokkal jártunk ki focizni a Kettős-Körös gátjának a tövébe, oda ahol a békési Szamos és a Vág utca torkollik. Itt rúgtuk a bőrt egész estig. Több korosztályból gyűltünk össze, és eltérő érdeklődésűek voltunk ugyan, de egy közös volt bennünk, ami összekötött minket. Ez volt a foci szeretete. Itt találkoztunk először Pistával, mintegy 27 éve.
Bár idősebb volt nálunk, ezt soha nem éreztette velünk és mi sem éreztük. Ugyanolyan önfeledten rúgta velünk a labdát, mint bármelyikünk. Olyannyira összekovácsolódtunk, hogy kis idő múltán "megalapítottuk" a KSC-t, a Körösparti Sport Klubbot, amelynek a csapatzászlóját még mind a mai napig őrzöm. Mondhatom, nagy csapat voltunk.
Aztán az élet tovasodort minket, de persze az életünk fonalai megint össze – összefutottak ismét. Középiskolás voltam már, mikor cimboráimmal együtt a BFKC, a békési férfi kézilabdacsapat meccseire jártam. Pista akkor már a Kiskörös Vendéglő tulajaként hajtotta az ipart. Meccs előtt, vagy éppen az után nála gyűltünk össze, latolgattuk az esélyeket, vagy elemeztük a mérkőzést, vagy csak vacsoráztunk egy jót. Annak idején sokan megfordultak ám nála. Országos, vagy épp Európa hírű sportolóktól kezdve, a jelenkor neves személyiségeit is beleértve nagyon széles volt a Pista által meghívottak sora. Vendéglősként igazi szervezőnek és egyben úttörőnek is bizonyult, mivel megszervezte a vendéglő előtti szabad téren az első igazi békési családi napot, vetélkedőkkel, bemutatókkal. Ekkor még ilyen jellegű rendezvény nem volt Békésen, csak a rá következő évtől, amikor is a Kiskörös sikerén felbuzdulva indult el a Madzagfalvi Napok elnevezésű évenként megrendezésre kerülő, családi napot idéző önkormányzati rendezvénysorozat. Sajnos eme úttörőségéért soha nem részesült semmilyen városi elismerésben akkor és azóta sem. Mitöbb az akkori baloldali városvezetés nem is támogatta a kezdeményezését, amely aztán kellő önerő híján nem folytatódhatott. Sajnos.
Ugorva most néhány évet az időben az ezredforduló tájára, Pistát a Tátra Sörözőben találjuk. Először társas vállalkozásban, majd utóbb magánzóként vezette a sörözőt, amely az évek során fokozatosan egy valódi NEMZETI söröző képét öltötte magára. A falán akkor került fel és még sokáig díszelgett a piros-fehér színekben pompázó felfestett Nagy-Magyarország és a kardot tartó Turul képe. Itt gyűltek össze a napi munka végeztével a helyi munkások, gazdálkodók és a nemzeti radikális gondolkodású emberek, hogy közösen nézzék a TV-ben közvetített focimeccset, olimpiát, vagy biliárdozzanak egy jót, vagy csak éppen megvitassák a napi történéseket, kielemezzék a meccseket és természetesen a politikai eseményeket. De a Tátrában gyűltek össze azok is, akik árvízkor a gátakra mentek őrizni a morajló Köröstől a várost. Mert akkoriban Pista vezetésével nemcsak kocsma volt a Tátra, hanem igazi központ is. A békési kertvárosi rész mikroközegének a központja. Afféle virtuális mikrokozmosz. De nemcsak szórakozni jártak oda Pistához.
A kétezres évek fordulója, eleje a politikai jobb és ezen belül a nemzeti radikális eszme kibontakozását hozta el Békésnek is. Ekkor ismét összesodort minket az élet Pistával. Elsőként a békési MIÉP, majd azt követően, a megalakulása után a Jobbik helyi szervezetét segítette tanácsaival, szervező erejével. Mondanom sem kell, hogy a nevezetes "őszödi beszédet" követő országos tiltakozó hullám Pistát is az első vonalban találta. Azon kevesek egyike volt, akivel közösen szerveztük a békési tiltakozásokat. Miközben dolgozott, és Loki meccsre járt, még arra is volt ereje, hogy az országos szintű tiltakozásokban is részt vegyen. Szinte lubickolt a feladatokban és nagyon élvezte. Majd pedig mikor én már nem győztem a Jobbik békési alapszervezetének a vezetését, átvette tőlem ott is a stafétabotot. Igazán ekkortól vált nyilvánvalóvá Pista szervező vénája. A Jobbik megyei szervezetében alelnök és megyei választmányi tag lett. Rengeteget ment, talpalt, intézkedett, ebben az időben. Sokat gondolkoztam akkoriban, hogy honnan az ereje mindehhez? Talán a megszületett kislánya adott neki szárnyakat vagy a tudat, hogy tehet valamit a jövőért? Bárhogy is volt tény, hogy 2010-re olyan parlamenti választási kampánnyal rukkoltunk elő, amely azóta is emlékezetes maradt. Helyi szinten sikerült megverni az addig kormányzó, rutinos baloldalt, s a kapott szavazataink nemcsak megyei, hanem országos szinten is nagyon jónak számítottak. Mindennek eredményeként Pista a Jobbik delegáltjaként ősszel be is került a Békés Megyei Képviselő testületbe, s utóbb mintegy 4 évig volt annak a tagja.
A politikai sikereit azonban sajnos nem követték a vállalkozói sikerek. Ugyanis időközben olyan helyzetbe került, nem sokkal a választások után, hogy fel kellett számolnia a vállalkozását. Nagyon keserű pillanatok voltak ezek számára. Találkoztunk több ízben is akkoriban, de mindig le volt törve. Azon kevesek egyike voltam, aki a Balogh-féle Tátra Söröző utolsó napján ott voltam a záráskor. Nem tudtunk megszólalni, mikor este kattant a lakat az ajtót védő biztonsági záron. Másnap Pista leadta a kulcsot. Tudtuk, már semmi nem lesz olyan, mint régebben volt. Valami végleg megváltozott, bennünk is. Utóbb a sörözőről is lekerült a Turul és a Nagy-Magyarország, Pista pedig kiment külföldre dolgozni, hogy boldogulhasson. Előbb Belgiumban, utóbb Angliában próbálta ki a szerencséjét. Majd vissza, hazahozta a szíve Magyarországra. Kis ideig Békéscsabán a Linamarnál, majd Győrben az Audinál dolgozott. Utóbb Hatvanba ment a Bosch csoporthoz dolgozni. Az utóbbi időben csak nagyon ritkán láttam, de mindig reménykedtem benne, hogy egyszer hazajön Békésre. Hazajön és nyit egy vendéglőt, mint annak idején, ahova újra beülhetnek a nemzeti érzelmű békésiek, és a sportszeretők. De az élet most közbeszólt. A reményem már soha nem válik valóra. Soha nem ülhetek már be a Balogh Pista vendéglőjébe, sörözőjébe. Mert Pista elment. Fiatalon. Végleg.
Hatalmas űr maradt utána. Alakja mindig feltűnt, ha valahol, valamiféle igazságtalanság történt, s ki kellett állni az igazságért, legyen az városi, vagy akár országos jelentőségű esemény. Példaértékű szorgalommal szervezett ilyenkor, dolgozott, amikor kellett, ha szükség volt a munkájára. Barátként önzetlen, jószívű és vidám ember, a társaság igazi központja volt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy több ezren ismerték személyesen a városban és a környező településeken, sőt az ország más pontján is. Most hallva, hogy nincs már közöttünk hiszem, hogy ez a sokaság nem fogja elfelejteni őt sohasem, és azok sem akik nem ismerték ugyan személyesen, csak hallottak róla. Most eljött az ideje, hogy fájó szívvel búcsúzzam Tőled Pistám. Nyugodj Békében! Nem felejtünk el soha!
Békés, 2016.06.03.
Molnár József
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Békési Alapszervezetének közleménye:
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Békési Alapszervezetének teljes tagsága és szimpatizánsi köre megrendülten vette tudomásul, hogy pártunk békési alapítója, elnöke, s egyben a Békés Megyei Közgyűlés tagja, Balogh István életének 45-ik évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Istvánról a Jobbik Békés közösségi oldalon fogunk részletesebben megemlékezni, most viszont úgy tartottuk helyesnek és jónak, hogy néhai elnökünk egyik legközelebbi barátja és harcostársa, Molnár József nekrológja jusson el szeretett városunk polgáraihoz!
Megboldogult Barátunk temetéséről a Békés Mátrix olvasóit és a Jobbik szimpatizánsait is időben igyekszünk tájékoztatni. Mindannyian a legnagyobb kegyelettel és tisztelettel emlékezünk arra a férfira, barátra és harcostársra, akinek a Haza és a Nemzet sorsa mindennél előrébb volt!
Dr. Seres István, Földesi Mihály és Zubán István
