A 2016. évi központi költségvetés módosításáról fogadott el törvényt az Országgyűlés. A 2016. évben a vártnál kedvezőbben alakulnak a költségvetési folyamatok. Előreláthatólag több bevétele lesz a költségvetésnek a társasági adóból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és személyi jövedelemadóból. Ezért a Kormány a rendelkezésre álló többletforrásokat az oktatásra, otthonteremtésre, Modern Városok Programra kívánja elkölteni. Mivel a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét az ipar és a külkereskedelem szolgálja, így az iparfejlesztésre is fordít ebből a Kormány. A költségvetési hiánycél változatlan szinten marad.
Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről tartott zárószavazást a Ház. A 2017-es év az adócsökkentésről és az otthonteremtésről fog szólni. Az alapvető élelmiszerek köréből a baromfi, a tej és a tojás áfa kulcsa 5 százalékra csökken, míg az eddigi 27 helyett 18 százalékos kulccsal kell majd adózni az éttermi szolgáltatások és az internet-hozzáférés után.
Az Otthonteremtési programra 2017-ben 211 milliárd forintot fordítunk. A csok jövőre is igénybe vehető és az lakásáfa továbbra is 5% lesz a korábbi 27 helyett. A kormány támogatja a lakáscélú megtakarításokat is a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) segítségével.
Jövőre folytatódik az életpályaprogram, a pedagógusoknál és rendvédelmi hivatásos állománynál elkezdett bérfelzárkóztatást kiterjesztik a szociális és egészségügyi szféra alkalmazottaira, erre az ideinél 225,7 milliárd forinttal több forrást tartalmaz a büdzsé. A költségvetés fedezetet biztosít a köznevelésben dolgozó nem pedagógus végzettségű nevelést-oktatást segítők számára tervezett 10 százalékos béremelésre, biztosítja a felsőoktatásban, a kulturális szférában, az egészségügyben, a gyermekvédelemben és a szociális ágazatban történő bérfejlesztés forrását.
A 2017-es költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 1 százalék alatti inflációval számol. Az uniós módszertan szerinti hiánycélt a kormány 2,4 százalékban határozta meg úgy, hogy az állam működésére fordított kiadások nem haladhatják meg az erre szolgáló bevételeket.
A határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságának megvalósításához szükséges törvények módosítását fogadta el az Országgyűlés. A tömegesen illegálisan érkező menedékkérők esetében indokolt volt megteremteni a határon történő eljárás speciális szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy a menekültügyi eljárások gyorsan lefolytathatóak legyenek.
Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról határozott a Ház, mely rendelkezik kiküldetési helyzetben foglalkoztatott munkavállalók védelméről, valamint a gazdasági szereplők számára tisztességes versenyfeltételek biztosításáról az egységes belső piacon.
Módisításra kerültek az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények is. A működési tapasztalatok, a kerekasztal-tárgyalások alapján szükségessé vált a köznevelési, - ide értve a szakképzés irányítási rendszerében - a hatáskörök lejjebb szállítása, a működés rugalmasabbá tétele a szakmai érettségi, a gyakorlati képzés egyes szabályainak pontosítása. Decentralizálásra kerül a Klik, létrejönnek a tankerületi központok (59 db), összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami iskolafenntartónál és differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok.
A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről rendelkezett az Országgyűlés. Az törvény elsődleges célja az Európai Unió közös jogkezelésre vonatkozó irányelvének átültetése. Az Irányelv megteremti a zeneművek online felhasználásának engedélyezésének kereteit.
Megszavazta a Parlament a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítja a zálogjogot, továbbá érinti a szülőtartás, az értékpapírjog és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének egyes szabályait is.
A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény módosításának célja, hogy a befektetők a befektetési kockázatot megjelenítő önrész viselése mellett hozzájussanak ahhoz tőkéhez, amit korábban befektettek.
A hulladékról szóló 2012. évi törvény módosítását fogadta el a Parlament. A módosítás kiterjeszti a hulladéklerakási járulék fizetésére kötelezett hulladék körét valamennyi hulladékra, így a települési lerakókba beszállított egyéb hulladékokra is (bezárva ezzel azt a kiskaput, hogy ipari és egyéb hulladékot is ott tegyenek le).
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosításának célja, hogy a Közigazgatási eljárási törvény előírásainak megfelelően törvényi szintre helyezze a hazánkba behozott borászati termékek vizsgálatához szükséges ügyintézési idő meghatározását. Továbbá a versenyképesség javítása érdekében 120-ról 160 hl/ha-ra emeli az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok készítéséhez felhasználható termés mennyiségét.
A kulturális örökségvédelméről szóló törvény módosításának fontos eleme a régészeti (különösen a nagyberuházásokat megelőző) feltárások szabályainak módosítása, ezáltal egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. E törvénymódosítás lehetővé teszi a műemlékek kategóriába sorolásának rendszeres felülvizsgálatának elvégezhetőségét, a védetté nyilvánított kulturális javak a hatóság látóköréből történő kikerülésének megakadályozását.
Egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról szavazott a Ház. A területrendezési tervek között az összhang biztosításával a jogbiztonság megteremtése, valamint a megyei önkormányzatok területrendezési tervezési önállóságának növelésével a területi érdekek és sajátosságok nagyobb érvényre juttatása a cél. A településkép védelméről szóló törvény hozzájárul a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvásához, illetve kialakításához, az épített és a természeti környezet egységes védelméhez, valamint az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatóságának elősegítéséhez.
Szabályozásra került a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság kérdésköre is. A Császári és Királyi Ménesintézet (új nevén Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság), Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területe. A törvény célja, e terület megóvása, fejlesztése, valamint a hagyományokra épülő, de a korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítése állami szerepvállalással. A fejlesztés iránya: a honos lófajták fenntartása, egységes, és létszámában jelentős ménesállomány kialakításán, az oktatás, valamint a turisztika fellendítésén keresztül a térség fejlesztése.
A villamos energiáról szóló törvény, valamint a 2011. évi energetikai tárgyú törvények módosításáról döntött a Parlament. A módosítás lehetővé teszi, hogy költséghatékonyabb legyen a megújuló villamos energiatermelést ösztönző működési-támogatási rendszer. Erre azért van szükség, hogy Magyarország megfeleljen annak az Európai Uniós irányelvnek, amely 2020-ra uniós szinten 20%-os megújuló energiaforrás részarányt tűzött ki, és amelyből hazánk részarány vállalása 14,65%.
Az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről határozott a Ház. A törvény célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági intézkedések eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi, vagy taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést.
Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról is döntött a Parlament. A szabályozás által érintett néhány ágazati törvény:
Módosításra kerültek a földgázellátásról, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvények. A módosítások alapvető célja, hogy növelje a vegyipari vállalkozások versenyképességét, továbbá, hogy a szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban való tulajdonszerzési korlát alóli kivétel tekintetében a földgáz rendszerirányítóra, a villamos energia átviteli rendszerirányítóval megegyező szabályok vonatkozzanak.
