Egly Márk, a Balaton-felvidéki borvidék alelnöke elmondta, legjelentősebb fehér boruk az olaszrizling, ezt követi a furmint, kékszőlőből pedig a kékfrankost hozza el számos borászat, és rozékat is kínálnak majd. A fehér borszőlőfajták közül Egly Márk még kiemelte a chardonnay-t, a traminit, a rizlingszilvánit, a szürkebarátot, a cserszegi fűszerest és az ottonel muskotályt, a vörös borszőlőfajták közül pedig a zweigelt-et.

A Balaton-felvidéki borvidék területe csaknem 1500 hektár, minden fontosabb szőlőhegye erdők gyűrűjében fekszik, ami jellegzetes mikroklímát biztosít. A nyári melegeket esténként hűvösebb erdei hangulat váltja fel, így a savak, gyümölcsös zamatok szépen megőrződnek a szőlőkben.

A borvidék talaja hasonló a badacsonyiéhoz, bár annál sokkal változatosabb. Dolomit, pannonagyag, homokkő, mészkő, bazalttufa alapon barna erdőtalajok, csernozjom, köves kopárok ágyaznak meg a szőlőknek. A keleti rész inkább vulkanikus jellegű, a nyugati területekre pedig az erdőtalajok jellemzőbbek.

A borvidék három jól körülhatárolható körzetre tagolt: Káli körzet, Balatonederics – Lesencei körzet, Cserszeg – Rezi körzet.

A balaton-környéki borok történelmének fontos szereplői a rómaiak és az egyház. Nem ritkák ezért a Balaton-felvidéki borvidék területén sem a római kori villák maradványai. A középkorban aztán a veszprémi püspökség lett az egyik fő birtokosa a szőlőültetvényeknek. Századokon át királyi birtokok és főúri szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok termelték a Káli-medence és a Keszthelyi-hegység dűlőinek borait. Az Eszterházy család hercegi és grófi ága volt a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa.

Ez a borvidék nem közvetlenül a tó partján fekszik, de a nyüzsgő strandoktól alig néhány kilométerre csendes, békés falvakat találunk, ahol sok néphagyományt, mesterséget, régi használati tárgyat és épületet őriztek meg.

(X) Reklám