Az Országgyűlés 2016. szeptember 12-én kezdte meg az őszi ülési időszakot, azóta számos törvényjavaslatot tárgyalt és fogadott el – számol be Dankó Béla országgyűlési képviselő.
Az eddiginél szigorúbban és hatékonyabban léphet fel az állam a tiltott online szerencsejáték-oldalakkal szemben, amelyek a Magyarországon keletkezett jövedelmük, játékbevételük után nem fizetnek adót, illetve a pénzmosás- és terrorizmus-ellenes hatóságok számára elérhetetlenek. A tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő törvények módosításával, az illegális online szerencsejáték szervezőknek magasabb bírsággal és bankszámlájuk pénzügyi blokkolásával is számolniuk kell. 10-20 milliárd forint közötti adóbevétel-kiesést okoznak az illegális online szerencsejáték-szervezők azzal, hogy a Magyarországról származó tiszta játékbevétel után nem fizetnek adót az államkasszába. Az idén január 1-jétől működő hazai játékosvédelmi rendszerben nem vesznek részt, a magyar játékosok játékszenvedélyének kezelési költségeihez nem járulnak hozzá, valamint a hazai szerencsejáték és pénzmosás-ellenes hatóságok számára is elérhetetlenek.
A Köztársasági elnök 2016. 06. 16-án az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló elfogadott törvényjavaslatot az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte. Indoklásában kifejti, hogy a módosítás elfogadott formája szerint a kárpótlási földalapból visszamaradt földterületek mellett, adott esetben szövetkezeti használatban álló földterületek is állami tulajdonba kerülhetnének. Emellett azt is kifogásolja, hogy a módosítás védett területek tulajdonviszonyait is érinti, így egyrészt azok védelmi szintje sérülhet, hisz a Nemzeti Vagyonkezelő nem végez természetvédelmi célú vagyonkezelést, másrészt pedig a javaslat a védett területek érintettsége okán minősített többségű elfogadást igényelt volna. A Köztársasági Elnök kifogása nyomán az Országgyűlés a törvényjavaslatot módosításokkal fogadta el.
Módosította az adótitkokra vonatkozó szabályozást a parlament. Az Országgyűlés kivételes eljárásban az adózó és a támogatott megnevezését, továbbá a tranzakciók összegét is adótitoknak minősítette az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, illetve a törvényileg kedvezményezett célok esetében. Például a kultúra támogatásakor adótitoknak számít a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az általa egy szervezetnek nyújtott támogatás összege, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól külön-külön kapott támogatási összegek.
Ezzel egy időben a parlament rögzítette, hogy nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.
Az Országgyűlés elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely az egyrészről az EU és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontot tartalmazza. A kormány által beterjesztett eredeti javaslatot a törvényalkotási bizottság javaslatára úgy módosította a parlament, hogy nem hagyta jóvá a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák. Az, hogy az egyezmény megfelel a korábban rögzített követelményeknek, az Ház külön eljárásban vizsgálja.
Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a kormány alapítványokat hozzon létre külön törvény felhatalmazása alapján. Az első ilyen közhasznú testület a Habsburg Ottó Alapítvány lesz.
Szigorította az Országgyűlés az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását. A szélerőművek teljesítmény-ingadozása miatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell. Egyúttal megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel.
Átvezette a Parlament a jogszabályokon a háttérintézményi változásokat. A kormány a gyors és hatékony ügyintézés és a magasabb szakmai színvonal miatt vizsgálta felül 90 szervezet tevékenységét és döntött közel 50 központi költségvetési szerv, minisztériumi háttérintézmény megszüntetéséről jogutódlással vagy anélkül szeptember 1-jével, illetve 2017. január 1-től és március 31-től.
Az Országgyűlésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi a képviselőcsoport működését és a személyi juttatások fedezetét biztosító keretek közötti átcsoportosítást, a rendelkezésre álló keretösszeg megemelése nélkül.
Az Országgyűlés hozzájárult a további magyar katonai szerepvállaláshoz az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében. Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kiteljesedését, és aktív részt vállal az EU válságkezelő műveleteiben. A kabinet most jóváhagyott döntése alapján legfeljebb 15 magyar katona maradhat 2018 májusáig az afrikai ország területén.
A Parlament különvált zálogjogra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése mellett visszavezetette az önálló zálogjog jogintézményét, továbbá szabályozza az átalakításos önálló zálogjogot.
Az Országgyűlés sikeresnek minősítette és lezárta a Földet a gazdáknak! nevű állami termőföld-értékesítési programját, és kimondta, az ebből származó 260-270 milliárd forintos bevételt alapvetően adósságcsökkentésre kell fordítani. A program a gazdák folyamatos támogatása mellett zajlott, az értékesítésre felkínált mintegy 250 ezer hektár 70 százaléka talált gazdára, átlagosan hektáronként 1,4 millió forintért. A nyilvános árveréseken minden harmadik magyar gazda, mintegy harmincezer földműves jutott piaci áron földhöz. Az értékesített termőföld mintegy harmadát, több mint 74 ezer hektárt fiatal gazdák vásároltak. A családi gazdaságok kerültek helyzetbe.
Az Országgyűlés módosította az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényt, a módosítás minden vadászati tevékenységet végző természetes személy számára kötelezővé teszi az Országos Magyar Vadászkamarában való tagságot. Ennek megfelelően vadászjegyet a módosítás szerint csak a kamarai tag kaphat. A javaslat ezeken kívül szigorítja a vadászati tevékenységet végzők számára kötelező továbbképzések elmulasztása esetén életbe lépő szankciókat.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény módosítása három fontos elemet tartalmaz: Egyrészt a reintegrációs őrizet alkalmazási körének kiterjesztését, másrészt preventív eszközként vezeti be a javaslat a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti, speciális jogcímen alapuló panasz lehetőségét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához, illetve újonnan bevezetésre kerül a jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító kártalanítási eljárás.
A Parlament döntött arról, hogy a kijelölt hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak megtérítik az ellátás teljes összegét. A nem rendszeres hulladékszállítás esetében is a szerződéses közszolgáltatásnál irányadó számlázási és finanszírozási szabályok érvényesülnek. A jogszabály-módosítás értelmében a kijelölt szolgáltatónak megtérítik az ideiglenes ellátás teljes összegét, amelynek mértékét a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. határozza meg.
Az anyakönyvi eljárásokról szóló törvény módosítása a ragadványnevek viselése tekintetében engedményt fogalmaz meg, melynek célja, hogy egy, az anyakönyvbe már korábban bejegyzett ragadványnév viselhetővé váljon többtagú családi névként, abban az esetben, ha a szándékot írásban bejelentik.
Az Országgyűlés döntése értelmében létrejönnek az egyetemi kórházak. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően új egészségügyi szolgáltató kategória kerül bevezetésre az ún. "egyetemi kórház", amely a már meglévő klinikai kapacitások és az ún. "klinikai központ" struktúra mellett az integrálandó egyetemi kórház modellbe kerülő kórház. A kórházak egyetemi fenntartásban, az egyetem szervezeti egységeként működnek majd.
