Bekerült az első nyolc tétel a Székelyföldi Értéktárba, melynek létrejöttében komoly szerepe van Békés megyének. Nem csak tapasztalataikat osztották meg és szakmai segítséget nyújtottak a megyei szakemberek a székely megyéknek értéktáruk létrehozásában, de a Békés Megyei Önkormányzat és az Élő Erdély Egyesület pályázata is hozzájárult a megvalósításhoz.

A konferencián Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megköszönte a szakemberek munkáját és Békés megye partnerségét. Köszöntötte a résztvevőket Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozva, hogy a helyi értékek egyúttal az adott közösség helyi erőforrásai is

Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke elmondta, hogy Békés megye 75 településéből 46-ban működik helyi értéktár, több mint 700 települési értéket vettek lajstromba, a megyei értéktárban pedig 29 tételt szerepel eddig, elsősorban kulturális és gasztronómiai értékek. A Székelyföldi Értéktár Bizottság megvalósítását célzó pályázat kapcsán kiemelte, hogy az is hozadéka a közös munkának, hogy eltérő gondolkodásmódot ismertek meg. Kiemelte: biztos benne, hogy az együttműködést pályázat nélkül is folytatni fogják, többek között informatikai megoldások és közös arculat kidolgozása terén.

A Székelyföldi Értéktár Bizottságot három megye: Maros, Hargita és Kovászna szakemberei alkotják. Első munkaülésükön húsz felterjesztésből nyolcat elfogadtak, így bekerült az értéktárba a székelyderzsi erődtemplom, a csíkszeredai Mikó-vár, a csíksomlyói pünkösdi búcsú, a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a mikházi ferences templom és kolostor, Kézdivásárhely történelmi központja, Székely Nemzeti Múzeum és a kürtőskalács.

Zalai Mihály megyei értékeket is vitt magával Sepsiszentgyörgyre, csabai kolbászt, békési szilvalekváros papucsot, orosházi búzacsíramálét és a megye pálinkáját kóstolhatták meg a rendezvény végén a résztvevők.