Garanciális szabályokkal kiegészítve fogadta el az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosítását, amelyet Áder János a gyógyszerforgalmazási törvény megváltoztatása miatt megfontolásra a közelmúltban visszaküldött a Háznak.

A rezsicsökkentések eredményeinek megőrzése érdekében indokolt, hogy a MEKH december 31. után is rendeletben megállapítsa az árhatósági jogkörébe tartozó egyes villamosenergia- és földgázdíjakat.

A parlament elfogadta azokat az adó- és járulékszabály-módosításokat, amelyek megteremtik a jogszabályi hátterét annak a hatéves bérmegállapodásnak, amelyet november 24-én írt alá a kormány a szociális partnerekkel. A következő években egyszerre lehet jelentős bérintézkedéseket elindítani, ugyanakkor a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően komoly adócsökkentések is bekövetkezhetnek, jelentősen javítva ezzel a gazdaság hatékonyságát és versenyképességét.

A kormány a társasági adó mértékét 2017-től egységesen 9%-ra csökkenti a jelenlegi 19, illetve 10%-ról. Ez 400 ezer vállalkozás számára 145 milliárd forint tehercsökkenést jelent. Az egységes 9%-os adókulccsal jelentősen javul a magyar gazdaság adó-versenyképessége. Az intézkedés hatására 2017-ben a korábban tervezett 3,1%-nál nagyobb gazdasági növekedés valósulhat meg. Az egyéni vállalkozói szja is egységesen 9% lesz, aminek révén 1,5 milliárd forinttal több marad ennél a körnél.

A kisvállalati adó (kiva) mértéke jövőre a mostani 16-ról 14%-ra, 2018-ban pedig további 1 százalékponttal, 13%-ra mérséklődik.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) 2017-től a mostani 6 millió forinttal szemben évi 12 millió forint árbevételig lehet igénybe venni. Jelenleg 160 ezer vállalkozás fizet kata típusú adót, 2017-ben 30-40 ezerrel is bővülhet a kata alá bejelentkezettek száma.

A munkáltatói járulék 2017-ben 27%-ról 22%-ra csökken, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal, 20%-ra. Sőt, a kormány vállalta azt is, ha 2017-ben a bruttó bér növekedése eléri a 11%-ot, további 0,5 százalékponttal csökkenhetnek a járulékkulcsok, tehát már 2018-ban a mostani 27 százalék helyett 19,5 százalékos járulékot fizethetnek a vállalkozók. 2019-től pedig négy éven keresztül további 2-2 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék mértéke, ha 6 százalékot elér a bérnövekedés, tehát összességében 27 százalékról 15,5 százalékponttal csökken, több mint megfeleződik a munkáltatói járulék.

A kormány a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékének csökkentésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékének csökkentését is kezdeményezte 2017-től 27-ről 22 százalékra, 2018-tól pedig tovább csökkenhet 20 százalékra.

A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében bárki számára elérhető adatbázis készül a nem tisztességes online kereskedőkről.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításának elfogadásával az Országgyűlés kedden megemelte a települési polgármesterek díjazását. A változtatás értelmében a településvezetők díjazását a most elfogadott javaslat kihirdetését követő hónaptól már nem a helyettes államtitkárok, hanem az államtitkárok alapilletményéhez igazítják.

A településkép védelméről szóló törvény az átfogó szabályozás igényével lépett fel a települések látványkörnyezetének hosszú távú formálása érdekében, és ennek körében alapvetően a helyi önkormányzatokra bízta a települések közterületén a reklámok, reklámcélú berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelmények meghatározását és ezek egyedi esetekben való érvényesítését

A közlekedésbiztonsági céllal kihelyezett plakátokat nem érinti a változtatás.

Kedden fogadta el a Parlament azt a törvénymódosítást, mely egy évvel meghosszabbítja a zártkerti területek művelés alól kivett területként való földhivatali bejegyzésre biztosított kedvezményes időszakot és ezzel kapcsolatos jogtechnikai pontosításokat is bevezet.

Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról és a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szavazott a Ház. A katonaságnál engedélyezett státuszok száma 29 700-ról 31 080-ra emelkedik. Ez az altiszti- és legénységi állományt növeli.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását fogadta el a Parlament. Ennek értelmében a bölcsődei, mini bölcsődei felvétel során a nagycsaládos szülők, valamint az egyedülálló szülő gyermekeit előnyben kell részesíteni, feltéve, ha a szülők igazolni tudják, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak. Emellett a védelembe vett gyermekek is előnyt élveznek a bölcsődei felvétel során. A bölcsődékben, mini bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknak évi 25 munkanap pótszabadság jár. A foglalkoztató részben vagy egészben átvállalhatja a szülőtől a bölcsődei térítési díj megfizetését mindegyik bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatónál, intézménynél. A 2017-től engedélyezett örökbefogadásoknál az első utánkövetés nem két hónap, hanem hat hónap múlva történik meg, a második pedig egy év helyett másfél év múlva. Könnyítették a családi pótlék megosztását az elvált szülőknél: a bíróság döntése helyett az érintettek megegyezésére helyezik a hangsúlyt.

Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosítására is sor került, az ellátórendszer átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele érdekében megtett intézkedések folytatása érdekében. A fogyatékos személyek nagy létszámú otthonainak kiváltása és az újonnan létrejövő támogatott lakhatás szolgáltatások tapasztalatai alapján módosulnak az ehhez kapcsolódó szabályok. A házi segítségnyújtás is módosul: az óraszám megszűnik; önköltségen is igénybe lehet majd venni. A nagykorú gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettségének érvényesülésért a leszármazók jövedelmi helyzete is figyelembe vehetővé válik az intézményi térítési díj megállapítása során. Sor kerül a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő és jelző rendszer további megerősítésére, a fogyatékos gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezésére vonatkozó szabályozás pontosítására, valamint a gyermekvédelmi gyámok akadályoztatása esetén, a helyettes gyermekvédelmi gyám jogintézményének bevezetésére.

Határozat került elfogadásra keresztényüldözésről, hogy a világszerte tapasztalható keresztényüldözésekre felhívja a figyelmet, fontos hogy kiemelten segítsék az üldözött keresztényeket és támogassák a nemzetközi humanitárius akciókat. Napjainkban a kereszténység a világ legüldözöttebb vallási csoportja, mintegy 80 országban üldözik a keresztényeket, közülük 200 millió él közvetlen veszélyben. A vallásuk miatt üldözöttek 78%-a keresztény: minden öt atrocitásból négyet ellenük követnek el.

Egyszerűsödik a civil szervezetek, egyesületek bejegyzése. Az egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja a jövőben.

A szociális munka napjává nyilvánította az Országgyűlés november 12-ét. A módosítással július 1-je, a közszolgálati tisztviselők napja, de nem minősül munkaszüneti napnak.

Bővült az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek köre. Lehetővé válik, hogy nemcsak az új, hanem már a meglévő lakóépületek legfeljebb 300 négyzetméteressé bővítésekor vagy legfeljebb 300 négyzetméteres épületek átalakításakor is lehessen az egyszerű bejelentéssel élni.