A törvény célja számba venni és dokumentálni nemzeti értékeinket, és ebből külön adatbázist alkotni. A törvény szerint az összegyűjtött értékeket közkinccsé kell tenni, gondoskodni kell ezen értékeknek megismertetéséről. A gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körre kell kiterjeszteni. Az összegyűjtött nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság létrehozza a Magyar Értéktárat, melynek az elemeiből választják majd ki az ún. hungarikumokat. E mellett a törvény célja, hogy elősegítse a nemzeti értékek és hungarikumok fennmaradását és védelmét ezzel is erősítve a nemzeti tudatot.
A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 39/2013. (VI.6.) KGY sz. határozta értelmében Békés megyében is megalakult az értéktár bizottság. A bizottság feladata, hogy a megye területén lévő nemzeti értékeket a törvény által megszabott kategóriák szerint azonosítsa és nyilvántartásba vegye. Bárki kezdeményezheti nemzeti értéknek a Békés Megyei Értéktárba történő felvételét. A kezdeményezés ingyenes és önkéntes alapon történik.
A megyei értéktár bizottság 7 főből áll, többségében szakemberekből, ők: Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Ambrus György, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke, Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, Fekete Péter, nemzeti cirkuszstratégiáért felelős miniszteri biztos, Simon István Tamás, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének képviselője, Závoda Ferenc, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének térségi tanácsnoka.
A megyei értéktár bizottság munkáját nyolc szakmai albizottság segíti, ezek: Agrár- és élelmiszer gazdaság, Egészség és életmód, Épített környezet, Ipari és műszaki megoldások, Kulturális örökség, Sport, Természeti környezet, Turizmus, vendéglátás, gasztronómia. Az albizottságokban 40 fő dolgozik társadalmi munkában, mint ahogyan az értéktár bizottságban is.
A Békés Megyei Értéktárban 2014 őszéig 13 megyei értéket vettek lajstromba. Azóta nagyon sok településen jött létre újabb értéktár, jelenleg 48 települési értéktár működik, 784 értéket tartanak nyilván. A Békés megyei értéktárban mostanáig 29 érték kapott helyet, melyek közül kettő – a csabai és a gyulai kolbász – hungarikum is. Az értéktár mozgalomnak számos pályázata megjelent az elmúlt időszakban, ezek keretében új értéktárak létrehozását segítette a megyei értéktár bizottság, így jött létre Szabadkígyós települési értéktára. A magyar hungarikum törvény ösztönzi, hogy területi értéktárak alakuljanak, ennek kapcsán jött létre, szintén pályázati forrásból Székelyföld értéktára. Múlt évben hagyományteremtő céllal jött létre a Megyenap, amelyen bemutatkoztak a megyei értékek, és ezen a napon ismerték el azoknak az érték tulajdonosoknak vagy felterjesztőknek a munkáját, akik a települési és megyei értéktárba új értékeket javasoltak. Nemrég zárult le egy fiatalokat célzó pályázat: a megyei értéktárral kapcsolatos vetélkedőben a versenyző diákok arról adtak számot, mennyire ismerik a megyei értékeket. A Békés Megyei Népfőiskola Alapítvánnyal közösen indult el egy programsorozat, melynek keretében olyan megyei településeken mutatják be a Békés Megyei Értéktárat, amelyen még a helyi értéktár nem alakult meg. Első ilyen fórum Békéssámson településen volt, legközelebb pedig Telekgerendáson mutatkozik be a megyei értéktár – minderről Zalai Mihály, a Békés Megyei Értéktár Bizottság elnöke, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a megjelenteket.
A Békés Megyei Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén öt új értéket vett lajstromba, ezeket a megyei értéktár bizottság titkára, Pirosné Blénessy Erika mutatta be.
Orosházi búzacsíramálé
A csíramálét csak a magyarok lakta területen ismerték és sütötték Európában. Idővel ez elfelejtődött, szórványokban a Kárpát-medencében még ismerik, de kevés helyen készítik napjainkban a búzacsíramálét. Ez a hagyomány Orosházán megmaradt, s a városban, illetve az azt körülvevő tanyákon az ősztől tavaszig tartó időszakban egészséges édességnek sütötték. Mivel a sütést megelőzően a búzacsírát 8-10 napig gondozni kell, és a készítése is időigényes, a háztartásokból a saját gyártás kiszorult. Ezt az orosházi gasztronómiai érdekességet a hagyományőrzők is felkarolták, és különböző rendezvényeken Orosházát is képviselték, valamint megismertették az orosházi általános iskolás diákokkal is. Egészséges reformédességként is megállja a helyét. A csíramálé búzacsíra, víz és liszt összedagasztásával, sütéssel készül. Jellegzetes ízű édesség, mivel a sütés hatására a keményítő cukorrá alakul át, így cukor hozzáadása nélkül is édes. A búzacsíra vitaminokat (A, B1, B6, B12, E, K) és ásványi anyagokat (vas, cink, kalcium, jód, szelén, foszfor, króm, magnézium, cink, nátrium) tartalmaz. Emiatt rákellenes kutatásaiban Szentgyörgyi professzor is alkalmazta. Hidvégi Máté biokémikus fedezte fel a fermentált búzacsíra-kivonatot, amely a legnépszerűbb egészségmegőrző készítmény a daganatos betegek körében.
Az orosházi búzacsíramálé olyan helyi kuriózum, amely máshol ilyen formában nem található meg. Jellemzői: cukor nélkül és aljatésztával készül, kemény, ropogós széllel sült. Egy-két nap állás után mézszínű és mézállagú édes levet enged.
Orlai Petrics Soma életmű
Orlai Petrics Soma festőművész, Petőfi Sándor másod unokatestvére, több szállal is kötődik Mezőberényhez. Itt született 1822-ben, és itt végezte a középiskolát is. Szellemi örökségének több tárgyi emléke is fellelhető a városban. A városháza dísztermében található Coriolanus c. festménye, amely a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum tulajdona. Az I. kerületi német evangélikus egyházat gazdagítja az Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket c. festménye. Több változata ismert a Petőfi otthonában c. egészalakos portréjának csakúgy, mint a Petőfit Mezőberényben ábrázoló képének, amelynek eredetije 1849 nyarán, Petőfi utolsó, családi körben töltött napjaiban készült. A mai városháza helyén állt a festő szülőháza. A városháza falán ezt emléktábla hirdeti. Nevét utca és intézmény is őrzi Mezőberényben. Szabó István Petőfi c. szobra Orlai Petrics Soma azonos című festménye alapján készült. Orlai Petrics Soma számos portrét festett mezőberényiekről, testvéreiről, a Launer család tagjairól. A Hathy Sándorról és feleségéről készült festmények a Hathy család magántulajdonában vannak.
Orlai Petrics Soma a legjelentősebb mezőberényi festőművész. Ő a legismertebb Petőfi-portrék festője. Munkácsy Mihály támogatója, "Milton"-jával témaadója is. A magyar történelmi és kultúrtörténeti festészet megteremtője. Az első, hazai művészeket támogató egyesület, a Magyar Képzőművészeti Társulat egyik alapítója. Életműve meghatározó nemcsak Mezőberényben, hanem az egész országban is.
Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub
A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub 2001. február 22-én alakult azzal a céllal, hogy megfelelő gazdasági hátteret biztosítson a 2002-ben megrendezendő III. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokságnak és az I. ParAgility Világkupának. Magyarországon egyedüli, hogy a helyi önkormányzat sportszervezetként ismeri el a kutyás klubot. A tagok jelentős része fiatalokból, tanulókból áll, de megtalálható az idősebb korosztály is. Az ő élettapasztalatuk meghatározó a fiatalok számára. Az alapszabályban is rögzített cél a fiatalok egészséges életre való nevelése, a természetszeretetre és az állatszeretetre való tanítása az agility sport eszközeivel. A sportolók kutyáikkal részt vesznek terápiás foglalkozásokon, ahol lelkileg sérült és beteg gyerekeknek, időseknek tartanak kutyaterápiás foglalkozást, ezzel is elősegítve gyógyulásukat. Az agility egy békés sport, csak nehezen ismerik el sportnak, pedig komoly koncentrációt és testi erőnlétet igényel mind a kutya, mind a felvezető gazda részéről. 2002-ben a világon elsőként a klub tagságával megrendezték az I. ParAgility Világkupa elnevezésű kutyás ügyességi versenyt. Magyarország és Gyula városa a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub rendezvényével bekerült az agility sport történelemkönyvébe. Gyula az agility sport fővárosa. Az eltelt évek alatt hat világeseményt rendeztek. Három Ifjúsági Agility Európa Bajnokságot és egy helyszínen, egy időpontban három világbajnokságot és három ParAgility Világkupát. A rendezvény az esélyegyenlőség nevében ép és sérült sportolók együttes részvételével zajlott.
Volgamenti hérics
A Körös-Maros Nemzeti Park legkorábban virágzó növényfaja. Március végén éri el virágzásának csúcsát. A virágra először 1935-ben Herkner Zoltán vasúti főmérnök figyelt fel Csorvás és Orosháza között vonatozva. Néhány tövet elküldött a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárába. A fajt volgamenti héricsnek azonosították be, melyből ekkoriban 482 tövet találtak Csorvás határában. A faj a 70-es évek elejére a kipusztulás közelébe került, ekkor összesen 91 tövet számoltak össze. A virágot ezért 1971-ben - Magyarországon első növényfajként - védetté nyilvánították. A védelmi munkának köszönhetően az egyedszám növekedésnek indult. Szaporítása rendkívül nehéz, ezért a tövek megóvása az eredeti termőhelyükön szakemberek feladata. A virágzó növények száma évről évre ingadozik, többnyire 100 tő körül van. A növény Csorvás határában mindössze egy néhány méter széles mezsgyén él, ezért különösen fontos az élőhely további zsugorodásának megakadályozása.
A volgamenti hérics hazánk egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növénye. Magyarországon kizárólag Békés megyében él a Körös-Maros Nemzeti Park területén. A volgamenti hérics ritkaságánál fogva fokozottan védett növény Magyarországon. Tövenkénti természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
