Az Országgyűlés elfogadta a jogi határzár megerősítését, emellett megerősítésre kerül a fizikai határzár is, már épül a második kerítés.

A határzár szigorításának célja, hogy tranzitzónát jelöl ki a migránsok részére, és ezentúl a menedékjog iránti kérelem kizárólag itt nyújtható be. A tranzitzóna Szerbia felé nyitott, aki kérelmet nyújtott be, abba az irányba távozhat bármikor.

Mivel ez a szabályozás megfelel az uniós jognak, a dublini előírásoknak, így Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek eleget tesz.

A Magyarországon található menekülttáborokat csökkenteni igen, de bezárni nem lehet, hiszen az ország szomszédságában polgárháború van, ha onnan menekültek érkeznek, az ő ellátásukról gondoskodni kell.

Az Országgyűlés elfogadta a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, melynek célja, hogy ne lehessen becsérték alatt elárverezni az ingatlanokat. A módosítás értelmében 1 évig csak a becsérték 100 %-án lehet értékesíteni, egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 %-án lehet elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant. A végrehajtásban érintett összes fél közösen megállapodhat egy alacsonyabb összegben is, amelyért árverés során értékesíthető az ingatlan. Ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása is elfogadásra került, mely szerint a helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon személyszállítást végző sofőrök számára megfelelő pihenőidő kerüljön biztosításra. A törvényjavaslat a napi pihenőidő két részletben történő kiadását tartalmazza. Ezt a személyszállítási igények ciklikussága, a döntően reggeli és esti csúcsigények kielégítésének szükségessége indokolja, amikor a megnövekedett személyszállítási igény kielégítésére több járművet, ezáltal több járművezetőt kell a szolgáltatóknak forgalomba állítani. Ezzel szemben napközben ez az igény jelentősen csökken. A folyamatosság és a nem egyenletesen fennálló utazási igények biztosításához elengedhetetlen a járművezetők osztott munkaidőben történő foglalkoztatása. Fontos, hogy amikor a forgalmi igények miatt nem kell munkát végezniük, biztosítva legyen a pihenőidejükkel való szabadon rendelkezés.

Döntés született a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával kapcsolatban is.

Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg. Ezt a napot az Országgyűlés munkaszüneti nappá emelte.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításáról is döntött az Országgyűlés.

A jégeső évente több milliárd forint kárt okoz a mezőgazdasági termelőknek, veszélyeztetve ezzel a termésbiztonságot valamint a mezőgazdaságból élők egzisztenciáját. Ezért indokolt az egész országra kiterjedő talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer létrehozása, melynek tervezési és előkészületi munkálatai már 2016. második felétől megkezdődtek, a teljes országos kiépítés a tervek szerint 2018 végére várható. Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon az ún. talajgenerátoros eljárásnak van a legnagyobb szakmai támogatottsága. Az alkalmazott eljárás során a hatóanyagot párologtatással a felhőbe juttatják, ami csökkenti a jégszemcsék méretét. Ez a módszer nem szünteti meg teljes mértékben a jégesők kialakulását, viszont a kialakult kisebb jégszemcsék a föld közelébe érve elolvadnak, illetve a kisebb méretű jégszemek károsító hatása is lényegesen kisebb.

Az aszály fogalmának módosítása is tárgya volt a döntésnek. A cél a definíció kiterjesztése a termelőket a nyári időszakban ért hőség miatti aszálykárokra is. A jelenlegi módosítás értelmében az adott időszakban (30 egymást követő napon belül) lehullott csapadék (25 mm alatt) és a mért hőmérsékleti maximumok (legalább 15 napon 31°C-ot meghaladó hőmérséklet) függvényében is kárenyhítő juttatásra lehet jogosult aszálykár után a termelő.