"A Körös-Maros Nemzeti Park 800 ezer hektáros területe magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit." – kezdte meg felszólalását Dankó Béla országgyűlési képviselő.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az egyedi adottságú és sajátosságú tájakon változatos, természeti értékekben gazdag, ökoturisztikai szempontból fontos területek megóvása országos jelentőségű feladat.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén számos növény- és állatfaj él, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek, vagy állományuk meghatározó része ezen a területen található. 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság irányítja és végzi a Dévaványán 1975-ben elkezdett túzokvédelmi munkát, melynek köszönhetően a túzok állományának növekedése megindult a térségben. Az 500 egyedet meghaladó túzoklétszám jelenleg is a hazai állomány több mint egyharmadát adja.

Az államtitkár válaszában elmondta, hogy a természeti örökség megőrzését annak bemutatásával lehet elérni. A védett természeti területek kezelését a nemzeti park igazgatóságok 1996-tól vették át, számos bemutatóhely, ökoturisztikai és környezeti nevelési intézmény működtetője jelenleg is. Hazánkban a több, mint 800 létesítményből 343-nak valamelyik nemzeti park igazgatóság a fenntartója.

Körös–Maros Nemzeti Park 1997-ben jött létre, megalapításától kezdve folyamatosak az ökoturisztikai programok. Kiemelkedő eredménye a Körösvölgyi Látogatóközpont kialakítása volt Szarvason, mely 330 millió forintos uniós pályázatból jöhetett létre. A projektben többek között kiállítás szervezése, 130 méter hosszú lomkorona sétány kialakítása is szerepelt.

Másik nagy eredmény a Réhelyi Látogatóközpont Dévaványán, ahol is közel 224 millió forintos uniós forrásból még 2017-ben megindul egy projekt a központ infrastrukturális fejlesztésére. Ezen felül a kiemelten védett fajok, így a túzok bemutatására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Az államtitkár a látogatók számáról elmondta, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a 2005-ben regisztrált 15 ezer fő, 2016-ra meghaladta a 62 ezer főt.

"Az igazgatóság a következő időszakban 10 projekt keretében, összesen 3 milliárd forintot fordíthat közvetlen természetvédelmi célokra." - fejezte be válaszát V. Németh Zsolt.