Elfogadta a parlament a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A kormány támogatta a javaslatot, ahogy a magyar emberek is. A nemzeti konzultáción a válaszadók 99%-a kiállt a törvény mellett, amelyre a Soros-hálózat átvilágítása miatt volt szükség. A civil szervezetek a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak, ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak. Az érintett szervezeteknek a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.
Elfogadásra került az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítása is. A törvény rögzíti, hogy a vallási meggyőződésen alapuló oktatás nem vezethet etnikai alapú tiltott megkülönböztetéshez. Továbbá meghatározza a követelményt, hogy a nemzetiségi oktatást az állami oktatással megegyező színvonalon kell működtetni.
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló, valamint az ügyészi életpályáról szóló törvények módosítása is elfogadásra került. Így az igazságügyi alkalmazottak a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó törvényi előírások módosulnak. Jellemzően az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozást veszi alapul a módosítás annak érdekében, hogy az állami intézmények által foglalkoztatottak jogállásának előírásai összhangban álljanak egymással. Módosult többek között a határozott idejű kinevezés időtartama, a jubileumi jutalomra jogosító időintervallum, az alkalmassági szempontok, jogviszony megszűnésére vonatkozó feltételek, valamint a képzési szabályok is.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása megerősíti a gyermekvédelmi intézményekben és a javítóintézetekben elhelyezett gyermekek biztonságát, bántalmazásuk megelőzhetővé, feltárhatóvá válik. A jövőben a nevelőszülőket és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények vezetőit szigorúbb vizsgálat alá vonják. Bevezetésre került a vörös kód riasztás a hajléktalan ellátásban rendkívüli időjárási helyzetben. A módosítás révén az anyasági támogatás járni fog a külföldön született magyar állampolgárságú gyermekek után is.
Döntés született az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításaival kapcsolatban is. A módosítások célja a gazdaság versenyképességének növelése, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése. A céloknak megfelelően számos az adózók szempontjából kedvező szabályozás kerül bevezetésre. Pl. a jövedéki adónál bővül az adókedvezményre jogosultak köre. Szja-val kapcsolatba az ingatlan átruházásra, közös tulajdonra vonatkozó egyszerűsítések, új adómentes ösztöndíjak kerülnek szabályozásra. Megszűnik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás. Nő a nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Helyi adók tekintetében, új jogintézmény – az előrehozott adó, amely lehetővé teszi, hogy egyes adóalanyok korábban teljesíthessék adófizetési kötelezettségüket oly módon, hogy az abból befolyt összeget az önkormányzat már a megfizetést követően jogszerűen felhasználhassa.
A nyugdíjas szövetkeztek létrehozásával összefüggő módosítások is elfogadásra kerültek. Ennek értelmében a nyugdíjasok is alakíthatnak szövetkezetet. A diákszövetkezetek mintájára jöhetnek létre az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek. Az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát.
Döntöttek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításáról is. Kibővült a látvány-csapatsportok köre a röplabda sportággal. Pontosításra került a hivatásos sportoló fogalma; és rendelkezik a kiegészítő támogatások összeszámításáról az Eu-s szabályoknak megfelelően. Ezeken túl rendezi az önkormányzati törzsvagyonra vagy állami tulajdonra épített beruházás jogi helyzetét.
