Számos kérdésben döntött az Országgyűlés a december 12-ei ülésnapon.
Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján. A törvénymódosítás szerint az országgyűlési köztisztviselők a betöltött munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kerülnek az adott besorolási fokozatba.
Kiterjesztette az Országgyűlés az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitásának lehetőségét a külföldön élő magyar gyermekekre is. A törvény hatálya kibővült a 2017. június 30. után született, nem Magyarország területén élő, magyar anyakönyvvel rendelkező, magyar állampolgárságú gyermekekre, valamint a kettős állampolgárságot el nem ismerő országokban - Szlovákiában és Ukrajnában - élő, magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekekre.
Az Országgyűlés több jogszabályt is megváltoztatott a büntetőeljárásról szóló törvény 2018 júliusában történő hatálybalépésével összefüggésben a kormány kezdeményezésére. A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy az egyszerű beismeréshez képest is értékelni lehessen a terhelt személyek szerepét, ha más jelentős bűncselekmények feltárásához, bizonyításához is aktívan hozzájárulnak.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvénybe foglalták a jegybank pénzügyi hatósági felügyeleti hatásköreinek egy részét a jövő év elejétől hatályba lépő általános közigazgatási rendtartáshoz igazodva. A döntéssel a jegybankra az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak majd például abban a kérdésben, hogy milyen esetekben utasíthat vissza kérelmeket, továbbá kimondták, hogy az MNB felhívására az ügyfél köteles közölni a döntésekhez szükséges védett adatokat is.
Szintén elfogadásra került, hogy január elsejétől lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott.
A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés. A módosítással az érettségi vizsga keretében megszerezhető úgynevezett mellék-szakképesítéseket leválasztják, elkülönítik az érettségi vizsgától, és tanulásuk választhatóvá válik.
A világörökségi helyszíneken lévő ingatlanokra vonatkozó elővásárlási joggal ruházta fel az államot a parlament. Lakásokat és termőföldeket nem érint.
Újabb közigazgatási eljárások válnak egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá. Díjmentesek lesznek a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) beadásához szükséges eljárások, a csokot kihasználók pedig illetékmentességet is kapnak, amennyiben a vásárolt ingatlan ára - a csok összegével csökkentve - nem éri el a 30 millió forintot.
Május 6-át a Magyar sport napjává, február 22-ét a Magyar parasport napjává, szeptember utolsó péntekét pedig a Magyar diáksport napjává nyilvánítja az Országgyűlés.
A hulladék-törvény rendelkezéseinek egy része a számlázással, díjbeszedéssel, díjhátralék-kezeléssel kapcsolatos szabályokat módosította, illetve új fogalomként jeleníti meg a közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát.
A parlament egy olyan önálló agrártámogatási eljárásrend felállításáról döntött, amely a kormány szándéka szerint garantálja az agrártámogatási rendszer zökkenőmentes működését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény január 1-jei hatályba lépése után.
Változnak a hivatásos állományba kerülés szabályai. A honvédek jogállásáról szóló törvény módosításának célja, hogy a hivatásos állományba kerülés szabályait rugalmasabbá tegye. Így szolgálati viszony teljes körű alkalmassági vizsgálat lefolytatása nélkül is létesíthető lesz, ha a törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
Többletjogosítványokat kap a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. A jövőben az elnök határozhatja meg a testület munkacsoportjainak összetételét, az általuk ellátandó feladatokat, az éves kutatási munkatervet, a bizottság ügyrendjét, a hivatal alapító okiratát, a szervezeti és működési szabályzatát.
Az Országgyűlés döntése értelmében létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, egy felhőalapú szolgáltatást biztosító informatikai rendszer, amelyen keresztül a szálláshely-szolgáltatók eljuttathatják összes statisztikai adatukat az érintett szerveknek.