Az esztendő napjai: megannyi kisebb, nagyobb küzdelem, melyek győzelmek és tanulságok emlékeivel sorakoznak egymás mögött. Végigtekintve rajtuk, a maga módján mind-mind egy ünnep, hiszen általuk léptünk tovább, haladtunk előre a számunkra kijelölt úton. Ám ilyenkor, az adventi időszakban ez a haladás egyre elgondolkodtatóbb, befelé figyelő lépésekbe vált át. Immár ünneplőbe öltöznek az utcák, s velük együtt lelkünk is a közelgő karácsonyest varázsa felé fordul. Az advent fényei ugyanis képesek a külső csillogást és várakozást is belső ragyogássá változtatni. Ahányan vagyunk, annyiféle módon ölt formát ez a várakozás, hogy mindannyian megélhessük saját belső ünnepünket. A karácsony legnagyobb csodája talán éppen ebben rejlik, ahogy belső, személyes készülődésünk, ünnepi csodavárásunk végül mégis egymáshoz vezet el bennünket. Családok, barátok, és egész keresztény világunk összetartozásának legszentebb ünnepe a Megváltó születése, mely a szeretet és hűség alapjait rakta le szerte a világon. Forduljunk hát ezzel a szeretettel most egymás felé. Ismerjük fel az ünnep fényében egymásban mindazt, ami összeköt bennünket! Ám a fény, legyen bármilyen erős, nem egyformán jut el mindenhová, ezért figyeljünk azokra is, akik nélkülöznek, akik ezekben a napokban is nélkülözik az odafordulást. Számukra egy jó szó, egy mosoly hozhatja el az igazi ünnepet. Kívánom, hogy mindannyiunk számára váljon hát elérhetővé most az örömhír, Megváltónk születésének csodája. Így kívánok mindannyiuknak áldott, békés karácsonyt!

Dankó Béla

országgyűlési képviselő

(X) Reklám