Milyen nyelveken beszél?
A diákok is felteszik nekem olykor azt a kérdést, hogy hány nyelven tudok. Ilyenkor mindig azt mondom nekik, hogy leginkább magyarul, de még azt sem tökéletesen. Ezzel azonban nem fejezem be a választ, hanem jó néhány tájnyelvi szó felsorolásával bizonyítom, hogy ők maguk sincsenek anyanyelvük teljes birtokában. Máskor Petőfi Deákpályám című versét idézem, ami elvileg szintén az anyanyelvükön íródott, mégis alig értenek belőle néhány szót.
A konkrét válaszra rátérve: az anyanyelvemen kívül két idegen nyelvet használok a mindennapi életben, az oktatás, illetve az információszerzés során: a németet és a spanyolt.
Ezek mellett az egyetemen a latin szakot is elvégeztem, de nem fedné a valóságot, ha azt állítanám, BESZÉLEK latinul. Idézetek, előre megtanult szerkezetek természetesen könnyen előhívhatók, illetve írásbeli produktumra - ahol több idő van átgondolni, mit és hogyan fejez ki a nyelvhasználó - alkalmas a nyelvtudásom, de jelenleg ennél többre nem. Sajnos, egyre kevesebb idő jut erre a nyelvre, és egy hasonlattal élve: ha egy sportolónál az edzések elmaradnak, akkor az izmai is ellanyhulnak. Ugyanígy van ez a nem használt tudással is.
Teológus hallgatóként az ógörög és a héber nyelv csodálatos világába is belekóstolhattam. Az Újszövetség görög nyelve egy viszonylag könnyen emészthető világnyelv volt a maga korában, a nehézségekre most nem gondolva jó szívvel emlékszem vissza ennek a nyelvnek a tanulása során elért eredményekre.
Melyik nyelvet tanulta meg a legnehezebben?
A teológián a héber nyelvbe beletört a bicskám. Ezt azért is kívánom hangsúlyozni, hogy ne gondoljuk azt, hogy nekünk, tanároknak minden könnyedén megy. Mindenki életében vannak dolgok, amelyek meghaladják az adott személy képességeit, illetve az ismeret elsajátításához nem áll rendelkezésére elegendő idő.
Milyen nyelvet szeretne megtanulni még az életében?
Nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy az angol nyelv sajátosságai nem foglalkozatnak: ismerni a világnyelvet, azaz angolul beszélni nem egy különleges dolog, hiszen az emberek többsége valamilyen szinten beszéli ezt a nyelvet. Nem tudom konkrét eseményhez kötni, de az utóbbi időben megváltozott ez a szemléletem: egyelőre csak autodidakta módon, de belevágtam az angol nyelv rejtelmeinek elsajátításába is. Már most, a tanulás elején észrevettem, hogy az angol nyelv segítségével nyelvtani és szókincsbeli párhuzamokat tudok mutatni a diákoknak, ezzel is könnyítve egy-egy nyelvi jelenség jobb megérthetőségét, valamint megjegyezhetőségét. Annak különösen örülök, hogy a 11. A osztályban az egyik diákom három nyelvű (spanyol, magyar, angol) szótározást folytat az órán.
Amint kapacitásom engedi, szívesen megismerkednék egy szláv nyelvvel is, ez a nyelvcsalád ugyanis egyelőre fehér folt az életemben.
A nyelvi érdeklődésem kiszélesítése szempontjából is fontos esemény történ velem az idei év őszén: alkalmam volt találkozni egy Indiából származó szalézi szerzetessel, aki kicsit provokatív módon a következő kérdést szegezte felém: "Csak európai nyelveken beszél?"
Mi a sikeres nyelvtanulás stratégiája? Ha valaki neki akar állni nyelvet tanulni, mit tanácsol neki? Hogyan kezdje?
Nem gondolom, hogy létezik egy biztos recept egy nyelv megtanulására.
Szerencsére azonban ma már mindenki megtalálhatja a számára leginkább eredményesnek tűnő nyelvtanulási módszert. Vannak olyanok, akik szabályok mentén gondolkodnak, mások szabadabb stílusban képzelik el a nyelvtanulást. A különböző tanulási stílusoknak megfelelő tanóra összeállítása ugyanakkor természetesen nagy kihívás elé állítja a tanárokat, de nagyon sok jó kiadvány jelenik meg szinte minden héten, ami a nyelvtanuló hasznára lehet. Az internet segítségével pedig pillanatokon belül rendelkezésünkre áll az anyanyelvi környezet, az anyanyelvi nyelvhasználó.
A nyelvtanulás során a legfontosabb talán az, hogy nyelvtanár és diák egyaránt megértse, az idegen nyelv használata nem lehet önmagában létező cél, a nyelv csupán egy eszköz a kommunikációra, az információ átadására és megszerzésére. Egy eszköz, hogy idegen nyelven olyan dolgokkal foglalkozzunk, ami érdekel bennünket, amire szükségünk van.
A kérdésben elhangzott egy nagyon fontos kifejezés, AKAR. Mint minden cél eléréséhez, ehhez is erőfeszítéseket kell tenni, hogy eredményt érjen el az ember.
Hogy hogyan kezdjen egy új nyelv tanulásához? A legfontosabbnak azt gondolom, hogy egy új nyelv elsajátításakor egyszerű dolgokkal lásson neki a nyelvtanuló a munkának, hiszen így hamar részese lehet a sikerélménynek, ami motiváló erő lehet a továbbiakban. Sokat segíthetnek például a kétnyelvű kiadványok, illetve az anyanyelvünkön már ismert szituációkkal, szövegekkel (Szentírás) történő gyakorlás. Ezekben az esetekben ugyanis a tartalom ismert volta miatt tulajdonképpen csak az új nyelv jellegzetességeire kell koncentrálnunk. Szerencsés, ha egy partnert is találunk magunk mellé, így a szóbeli kommunikációt is eredményesen gyakorolhatjuk, másrészt egy efféle társ átsegít bennünket a tanulás folyamán jelentkező holtpontokon is.
Mit gondol, miért tanulnak meg olyan nehezen idegen nyelveket a mai iskolások? Mi a magyar nyelvoktatás kudarcának oka?
Mint minden pedagógiai folyamatban, itt is kettőn áll a vásár. A pedagógusoknak, nyelvtanároknak is időről időre meg kell újulniuk a módszertanukban, hiszen a különböző generációk ugyanazon módszerekkel nem szólíthatóak meg eredményesen. Sajnálatos módon erre a pedagógusképzések/továbbképzések csak kevéssé alkalmasak. Szintén a pedagógusok oldaláról jegyezném meg, hogy heti 26 óra mellett az új módszerek megismerése, begyakorlása, aktualizálása nagy kihívás elé állítja a gyakorló pedagógusokat. A diákok oldaláról megközelítve a kérdést pedig azt mondhatom, nagyon kevés esetben látom a valóban AKARÁSt, sokuknál inkább a MEGÚSZÁS a fő motívum a tanulás és ezen belül a nyelvtanulás kapcsán is. Másrészt azzal, hogy a diákokat reggel 7 és délután 16 óra között bent tartja a rendszer az iskolában, csak azt éri el, hogy délutánra annyira fáradtak a gyerekek, hogy az utolsó órákra már nem tudnak kellőképpen figyelni, mire pedig hazaérnek, holtfáradtak, ezért a későre tolódó otthoni tanulás során kénytelenek rangsorolni a tantárgyak között.
Mi a véleménye arról, hogy csak nyelvvizsgával lehet jelentkezni a felsőoktatásba 2020-tól?
Egy augusztusi újságcikk szerint a záróvizsgázottak 20-22 %-a az előírásoknak megfelelő nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját. Ez a szám véleményem szerint igen magas. Nos, 2020-tól biztosan sokkal szebb statisztikai adatok látnak majd napvilágot. Felvetődik bennem ugyanakkor az a kérdés is, hogy azok, akik nyelvtudás hiányában nem kapták meg a diplomájukat, valóban valamennyien csapnivaló szakemberek. Az új szabályozás arra a megalapozott véleményre épül, hogy a hallgatók az egyetemi éveik alatt már valóban a szakjukhoz tartozó ismeretek megszerzésével foglalkozzanak, de ennek jogosságát elfogadva mégis túlzónak érzem azt, hogy azok eleve kiesnek majd a felsőoktatásból, akik nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Az a félelmem ugyanis, hogy emiatt jelentősen csökkenni fog a felsőoktatásban tanuló hallgatók száma, ami mindenképpen egy rossz tendencia.
Másrészről viszont ez motiváló erő lehet is azok számára, akik egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni, hiszen e feltétel "kényszere" kellő ösztönzést adhat a nyelvtanuláshoz.
Mucsi András
Fotó: Pusztai Gábor Máté
