Az ünnepségen közreműködött az Alapfokú Művészeti Iskola és Szeverényi Barnabás.
Dr Csiby Miklós főorvos KÉSZ díj átadásán elhangzott méltatása.
Ha rákérdeznek, székelynek vallja magát. Édesapja gyergyóditrói, édesanyja szárhegyi. Ő Csepelen született a II. világháború kezdetén. Négy-öt éves korából már sok emléket tud felidézni a háborús eseményekről, ha gyermekeinek mesél. Ami a felnőtteknek akkor élet-halál küzdelem volt, neki veszélyérzet nélküli gyermekkor.
Aztán jött a menekülés. Több családdal együtt, egy kisebb csoportban szürke marha ökrök vontatta echós szekéren menekültek Ausztriába. Néhány hónapos ott tartózkodás után, nyitott vagonban utazva, másokkal összezsúfolva kerültek haza. Másnap hajnalban édesapját elvitték, koncepciós perbe fogták s közel tíz évet ült börtönben. Hogy mennyire hazug vádakkal ítélték el azt jelzi, hogy a kádári időkben a per újrafelvételével rehabilitálták.
Az általános iskolát a Vörös Csepelen végezte. Az iskolában politikai fogolyként börtönben sínylődő édesapja miatt X-esként szerepelt, ami azt jelentette, hogy állami gimnáziumba nem tanulhatott tovább.
Így került Szentendrére a ferences gimnáziumba. Ez volt az országban az egyetlen koedukált katolikus gimnázium. Mindennap Csepelről tette meg ezt az utat oda-vissza. 1956-ban ott volt a parlament előtt Nagy Imre beszédét hallgatva. Az ezt követő események mélyen a lelkébe égtek.
Bár jelesen érettségizett, felvételi próbálkozásait a bölcsészettudományi karra elutasították. A ferences szellemű iskola nem volt jó ajánlólevél. Dolgozni kellett. Sokféle munkákat kipróbált. Munkát vállalt a híradástechnikai vállaltnál, volt lovas kocsin szeméthordó, szénhordó, nyomdai segédmunkás, sőt, az építőiparban is dolgozott. Végül a szegedi szőrme vállalat segédmunkásaként az orvosi egyetemre jelentkezett s, mint munkás fiatalembernek ezúttal sikeres volt a jelentkezése. Orvosi tevékenységét Gyulán, a sebészeten kezdte, majd a szülészeten folytatta és itt tett szülészet-nőgyógyászatból szakvizsgát.
A békési szülőotthonba került, innen 1981-ben családjával együtt négy évre Algériába költözött, ott vállalt szakmai munkát. Hazajövetele után pedig a szülőotthon vezetőjének nyugdíjba vonulását követően többnyire egyedül vezette a 24 ágyas intézményt. Hosszú évekig. A szülőotthonok országos megszüntetését követően a szakrendelőben dolgozott és jelenleg is dolgozik.
A Békési Városvédő és Szépítő Egyesület alelnöke, a Békési Fürdőért alapítván elnöke. Három gyermekének és három unokájának boldog apja és nagyapja. Szabadidejében teniszezik, kerékpározik és horgászik.
Társadalmi szerepvállalása a rendszerváltást követően kezdődött. A keresztény, nemzeti és családi értékek híveként, amíg az MDF vállalható volt, az országos választmány tagjaként vállalt szerepet. Négy évig volt megyei és több mint húsz évig városi képviselő. A Sursum Corda és a Békés Városért kitüntetések tulajdonosa.
Egyik kezdeményezője és szervezője volt a Gyergyószentmiklós és Békés közti testvérvárosi kapcsolat kialakításának. A román forradalom idején a békési máltai szeretetszolgálatot feleségével együtt vezették. A békési polgárok és az önkormányzat adakozásából és a szegedi és pesti szervezet segítségével többször indítottak segélyszállítmányokat Erdélybe, a testvérvárosba. A helyi önkormányzat mindezekért a város díszpolgára kitüntető címmel jutalmazta.
A város számos rendezvényének volt szónoka, a keresztény-konzervatív oldal megbékélésének egyik vezéralakja, a város köztiszteletben álló közéleti alakja.
Mindezekért döntött úgy a KÉSZ békési szervezete, hogy a 2020. év KÉSZ díját Dr. Csiby Miklósnak adományozza.