Békés megyében mintegy 2000 (a megyeszékhelyen közel 750, Orosházán 279, Szarvason 65) diák vesz részt a duális képzésben tanulószerződéssel. Ők azok, akik ez év március 15-ig meghatározott napokon vállalkozásoknál, cégeknél, egyéb szervezeteknél sajátították el az általuk választott szakma gyakorlati részét. De mi a helyzet a vészhelyzet bejelentése óta? – kérdeztük a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályvezetőjétől.
Városrehabilitációt célzó, környezettudatos pályázat, a „Zöld város kialakítása” keretében láthatják a lakosok az Erzsébet-liget folyamatos megújulását. Megújul a „gödör” a ligetben, és a közbiztonság növelését térfigyelő kamerák felszerelésével fokozzák a belváros több pontján.
Jelenleg is zajlanak Békésen, a Puskaporos tónál a kotrási munkálatok. A tó kitisztítása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében valósul meg. A projekt a két fontos vízgyűjtő, a Puskaporos tó és a Cigányvízláda elnevezésű területek rendezését, kikotrását teszi lehetővé.
1973-ban négy település részesült városi rangban: Békés, Kiskőrös Mezőkövesd és Nyírbátor, Békés népessége ekkor 21.022 fő volt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 16/1972. sz. határozatával 1973. április 15. nappal nyilvánította várossá Békést – írja a Békés Megyei Népújság.
Életünk legfurcsább Húsvétját éljük, ahol a furcsa szó enyhe kifejezés talán. Szent Ágoston így tanít: „Semmi különös nincs abban, ha valaki hiszi, hogy Jézus meghalt.
2020. húsvétján a világ figyelme elsősorban nem a húsvéti események felé fordul, hanem a még mindig egyre terjedő világjárvány és annak lehetséges hatásai foglalkoztatják a közvéleményt.
Gondos tervezés, szakhatósági engedélyezések (Kormányhivatal, Rendvédelmi szervek, NÉBIH) beszerzése után a húsvéti ünnepek után elindulhat a városban a közterek, gyakran látogatott területek, útvonalak megelőző fertőtlenítése.
